Öt rejtett hónap
Az iszlámnak a tizedik versben megjelenített üzenetét Josiah Litch 1838-ban a tizenötödik versben meghatározott idővel összefüggésben ismertette. Ekkor a prófécia bizonyos elemei még rejtve voltak Litch előtt. 1840. augusztus 1-jére Litch már alaposabb ismertetést tett közzé, amely arra épült, ami 1838 után feltárult előtte az „öt hónap” üzenetéből. 1838-ban a Jelenések könyve kilencedik fejezetében szereplő „öt hónap” üzenetének egy része még rejtve volt Litch előtt. Az öt hónapról szóló prófécia rejtett részének pecsétje még 1840 előtt feltöretett Litch számára, és a pecsét feltörése Isten hatalmának megnyilvánulását eredményezte 1840 és 1844 között.
Az ötödik versben szereplő öt hónap 2026-ig rejtve maradt. Amikor Erzsébet öt hónapnyi rejtőzködés után előjött, Mária csatlakozott hozzá. Mária a rejtőzködés öt hónapját a tíz szűz példázatával kapcsolja össze, hiszen Erzsébettel ellentétben Mária várandós szűz volt, Erzsébet pedig olyan várandós asszony, aki már túl volt a szülőképes koron. Mindkét születés a maga módján csoda volt, Mária azonban szűz volt. Minden próféta a világ végéről beszél, és az utolsó napokban a Mária által jelképezett szüzek az öt okos szűz, akik a harmadik angyal filadelfiai mozgalmát alkotják, és akiknek száma száznegyvennégyezer. Erzsébet és Mária Erzsébet öt hónapnyi rejtőzködését követően, a hatodik hónapban találkozik. Az ötödik versben szereplő öt hónap 2026-ig rejtve maradt.
Amikor János megszületett, Mária visszatért Názáretbe, és Zakariás már nem volt néma. Mária Erzsébettel volt mindaddig, amíg a vasárnaptörvény idején be nem zárult az ajtó, amikor a prófécia megszólal. Zakariás a megnémított alfa-útjelző, és egyben az az ómega-útjelző is, aki fia születésekor megszólal. Zakariás a kezdetnél és a végnél egyaránt jelen van, és mind az első, mind a harmadik angyalt jelképezi. Erzsébet a második angyal üzenete, Mária pedig az éjféli kiáltás üzenete, amely az öt hónapig tartó rejtőzködés végén csatlakozik Erzsébethez.
Noé nyolctagú családja öt hónapig rejtve volt a bárkában, majd a bárka megállapodott az Ararát hegyén. Az éjféli kiáltás Exeterben csatlakozott a második angyalhoz, és mindaddig folytatódott, amíg az ajtó 1844. október 22-én be nem zárult, a tíz szűzről szóló példázat beteljesedéseként. Mária Exeterben csatlakozott Erzsébethez, és János születéséig vele maradt.
Az az üzenet, amely 1838-ban rejtve maradt Litch előtt, az „öt hónap” üzenete volt. Az öt hónap elrejtését a bárkában lévő nyolc ember jelképezi; ezt jelképezi az is, hogy Erzsébet elrejtőzött várandósságának első öt hónapjában. Az Úr tartotta a kezét az öt hónap fölött 1838-ban, mígnem elvette kezét az öt hónapról, lehetővé téve Litch számára, hogy tíz nappal a beteljesedése előtt közzétegye a dátumot. Amikor az utolsó napokban feltöretik az öt hónap üzenetének pecsétje, amint azt most kifejtjük, akkor az exeteri tábori összejövetel hat napjánál járunk, 1844. augusztus 12-től 17-ig, amelyeket hatvanhat nap követett az 1844. október 22-i zárt ajtóig. Hetvenkét napról volt szó, de ha ezeket egy prófétai idővonalon helyezzük el, majd elkülönítjük a mérföldköveket, láthatóvá válik, hogy az ostromnak az exeteri tábori összejövetel által jelképezett jele hat nap volt, amelyet hatvanhat nap követett a zárt ajtóig. Prófétai értelemben ezt az időszakot a 6 6 6 jelképezi.
Az ostrom történetét, amelyet az Exetertől október 22-éig tartó időszak jelképez, Káin hatodik nemzedékéhez tartozó Lámek jelképezi. Az ajtó közvetlenül azután zárul be, hogy felnyílik az öt hónapról szóló prófécia pecsétje. Fokozatosan zárul be, ám az adventizmus esetében ez a folyamat szeptember 11-én kezdődött, és az ostromnál ér véget. Amikor elérkezik az ostrom, vagy a Káin ágából származó Lámek, vagy a Sét ágából származó Lámek jellemét fogjátok kinyilvánítani. Ennek a történelmi időszaknak a száma a Káin ágából származó Lámek esetében 6 6 6, a Sét ágából származó Lámek és a győzedelmes egyház esetében pedig 7 7 7.
A két Lámek, valamint a 666-os vagy a 777-es szám által jelképezett két jellem megnyilvánulása azokkal az eseményekkel kezdődik, amelyek az adventizmust a közvélemény figyelmének középpontjába állítják, amikor felvetődik a kérdés, hogy miért hallgattak az adventisták a nashville-i tűzgömbök figyelmeztetéséről. Az egyre hevesebbé váló vita a hamarosan eljövendő vasárnaptörvény zárt ajtaját megelőző szemléletes bemutatássá válik, amelynek előképét a rámpán a bárkába felvonuló állatok adták. E fokozódó, látható figyelmeztetés előképe volt Illés Kármel-hegyi tapasztalata és az 1844-es millerita mozgalom is.
Az ostrom prófétai szerkezete
A város pusztulásával végződő ostrom prófétai szerkezete olyan időszakot jelképez, amely egy jellel kezdődik, és egy jellel ér véget. Egy időszakot és egy időpontot jelképez. A képmás kialakításának időszakát különféle módokon ábrázolják. Az ihletett bizonyságtételben minden ilyen jellegű prófétai szerkezet a fenevad képmásához kapcsolódó próbatételi időszak előképe, amely a fenevad bélyegével éri el tetőpontját.
„A »fenevad képmása« a hitehagyó protestantizmusnak azt a formáját jelképezi, amely akkor alakul ki, amikor a protestáns egyházak dogmáik kikényszerítéséhez a polgári hatalom segítségét kérik. A »fenevad bélyege« még meghatározásra vár.” A nagy küzdelem, 445.
Az időszak a fenevadnak állított és a fenevadot ábrázoló képmás kialakulását jelképezi; a fenevad bélyegét akkor teszik kötelezővé, amikor a formálódó képmás eljut arra a pontra, hogy képes szavával létrehozni egy vasárnaptörvényt. Róma tekintélyének bélyegét Nabukodonozor jelenítette meg előképként Jeruzsálem elpusztításakor. Akár Babilonról, akár Rómáról van szó, az ostrom felépítése az utolsó napok északi királyára helyezi a hangsúlyt. Orhán 1333-tól 1337-ig tartó ostroma, valamint az 1449. július 27-től Konstantinápoly 1453-as ostromáig terjedő négy év nemcsak az 1840. augusztus 11-től 1844. október 22-ig tartó időszak előképei, hanem az ostromok az iszlámnak a bibliai prófécia keleti szelének gyermekeiként betöltött szerepét is hangsúlyozzák. Az északi király (Babilon vagy Róma) és a keleti szél témáját a Dániel 11:45-ben szereplő „napkeletről és északról való hírek” fejezik ki.
De a kelet és észak felől érkező hírek nyugtalanítják majd őt: ezért nagy haraggal vonul ki, hogy sokakat elpusztítson és végképp megsemmisítsen. Dániel 11:44.
Az 1449. július 27-től Konstantinápoly 1453-as ostromáig eltelt négy év nem csupán egy négyéves időszakot jelöl, hanem Ióannész Palaiologosz 1448-ban bekövetkezett halálát is figyelembe véve ez az időszak öt évként is megjelenik.
A szerkezet Jeruzsálem mindkét pusztulásában és Noé özönvizében is megmutatkozik. Jelen van az első egyiptomi páskában is, amikor a pusztító angyalnak meg kellett látnia a vér jelét azon az ajtón, amely a fáraót és seregét a tengerbe vezette, mígnem szabadon engedték a keleti szeleket, és a vizek bezárták az ígéret földjére nyíló ajtót. A szerkezet megjelenik a pergámumi gyülekezet alfa-történetében, 313-tól a 321-es első vasárnaptörvényig, és Pergámum ómega-történetében is, Justinianus 533-as dekrétumától az 538-as vasárnaptörvényig. Pergámum esetében a jel vagy egy ediktum, vagy egy dekrétum, de mindkettő olyan időszakot indít el, amely egy vasárnaptörvénynél éri el tetőpontját.
Ezékielnél Jeruzsálem ostromának és elpusztításának időbeli szerkezete Kr. e. 587-től Kr. e. 586-ig terjedt: az időszakot inkluzívan számítva két év, exkluzívan számítva pedig 1,5 év. A prófécia egy másik, ostromhoz kapcsolódó szerkezetét ugyancsak két év jeleníti meg a paniumi hadjáratban, amely magában foglalta a Kr. e. 200-ban vívott paniumi csatát és Szidón Kr. e. 198-ban lezajlott ostromát. Ezékiel feleségének halála párhuzamban áll Lámek halálával, Ióannész Palaiologosz halálával és a paniumi csatával.