Amikor visszatérünk ahhoz, hogy azonosítsuk a negyvenedik vers rejtett történetét, bölcs dolognak tűnik először áttekinteni e sorozat első négy cikkének alapvetéseit. A sorozat négy cikkéből az első prófétai értelmezést mutatott be, amely Krisztust Júda törzsének Oroszlánjaként (és Alfa és Ómega gyanánt) ábrázolja, aki Dániel könyve tizenegyedik fejezetének egyes szakaszait döntő pillanatokban felnyitja, hogy irányítsa a 144 000 végső reformmozgalmát. Megállapítja, hogy az első és a második angyal története összhangban áll a harmadik angyal üzenetének történetével, s így azonosítja, hogy 1989-ben (126 évvel az 1863-as adventista lázadás után) az Oroszlán felnyitotta Dániel 11:40–45 verseit. E felnyitott versek nyomon követik a pápaság 1798-as halálos sebét, annak meggyógyulását a sárkány, a fenevad és a hamis próféta hármas szövetsége által, amely a negyvenötödik vers „dicsőséges szent hegyénél” Armageddonhoz vezet. Miközben a száznegyvennégyezer mozgalma közeledik az Egyesült Államokban hamarosan bekövetkező vasárnapi törvényhez, a 40. vers rejtett története (amely 1989-től e vasárnapi törvényig terjed) 2023 júliusában kezdett feltárulni.
Ellen White azon magyarázatára támaszkodva, miszerint Dániel lepecsételetlen könyvének az a része, amely az utolsó napokra vonatkozik, a „tudás növekedését” idézi elő, amely felkészít egy népet arra, hogy megálljon. Az „olaj” a Szentlélekkel, az isteni üzenetekkel és a jellemmel azonosíttatik a tíz szűz példázatában. A lepecsételés feloldása elindította a Dániel 12:10 szerinti hármas próbafolyamatot, amelyben sokan „megtisztulnak, megfehérednek és megpróbáltatnak”. Ez a történelem több prófétikus pontot ábrázol, amikor a prófécia feloldatott, 1989-től kezdődően, majd 2001. szeptember 11-én és 2023 júliusában. Ezek a különböző feloldások egy 1989-től 9/11-ig terjedő időszakot, a 9/11-től a hamarosan eljövendő vasárnapi törvényig tartó időszakot, valamint a késedelem idejének 2020. július 18-tól 2023. december 31-ig tartó időszakát jelképezik, amikor az Éjféli Kiáltás üzenete fokozatosan feloldatik egészen a vasárnapi törvényig.
Azok felébresztése, akik jelöltek arra, hogy a százhuszonnégyezer között legyenek, akiket Ezékiel 37 száraz csontjai, valamint A jelenések könyve tizenegyedik fejezetének azon két tanúja jelképez, akik akkor állnak fel, amikor betelnek a Lélekkel, a felnyitás által megy végbe. Ha Isten népe nem ébred fel erre a „drága világosságra”, amely olyan veszedelmekre mutat rá, mint a pápai hatalom és a vasárnaptörvény, az eretnekségek megrostálják őket (elválasztva a polyvát a búzától). A korábbi prófétai jelzőkövek, mint például az 1888-as Blair-törvényjavaslat és a Patriot Act, prófétai figyelmeztetésekként vannak azonosítva. A cikk megállapítja, hogy a Dániel tizenegyedik fejezetében megjelenített prófétai történelem minden korábbi vonala megismétlődik a 40–45. versekben. A cikk megállapítja, hogy a fenevad képmása először az Egyesült Államokban, majd az egész világon formáltatik meg, amint azt a 321 és az első vasárnaptörvény előképezi; ezt követi a fenevad világszintű képmása, amelynek előképe az 538, amikor Mihály felkél, és a kegyelemidő lezárul.
A négy cikk közül a második a prófétai keretrendszert folytatja azzal, hogy a 2001. évi Patriot Actet az Egyesült Államok „szólásaként” azonosítja, a Jelenések 13:11 beteljesedéseként. A Patriot Act volt az első ama három alkotmányos megtagadás közül, amelyek párhuzamban állnak a bibliai prófécia hatodik királysága kezdetének három útjelzőjével: az 1776-os Függetlenségi Nyilatkozattal, az 1789-es Alkotmánnyal és az 1798-as Idegen- és Lázítási Törvényekkel. Az 1888-as meghiúsult Blair-törvényjavaslatot, amely egy nemzeti vasárnapi törvény bevezetésére tett kísérlet volt, visszavonták, miként Cestius ostromát a 66. évben; mindkettő 2001-et jelképezi, amikor a Patriot Act megindította a fenevad képmására vonatkozó próbaidőszakot az Egyesült Államokban. A Patriot Act az 1776-os évvel áll összhangban, és az angol „ártatlan, amíg bűnössége be nem bizonyosodik” common law-t a római „bűnös, amíg ártatlansága be nem bizonyosodik” civiljoggal váltotta fel. A középső útjelző, amelyet 1789 képvisel — a 2022 januárjában kezdődő Pelosi-perek — politikai jogi hadviselés, hamis zászlós műveletek és hivatali korrupció útján tiporta sárba az eljárási és az anyagi jogszerűség követelményeit, nyíltan megtagadva az alapvető jogokat. A szólás e három útjelzője — a 2001-es Patriot Actben, a 2022-es Pelosi-perekben és az eljövendő vasárnapi törvényben — fokozatosan megtagadja az Egyesült Államok Alkotmányának minden alapelvét.
Ekkor a protestantizmus a pápasággal és a spiritizmussal hármas szövetségre lép, s ekkor az Egyesült Államok sárkányként szól, teljesen megalkotja a fenevad képét, betölti próbaidejének poharát, és megszűnik mint a hatodik királyság. A nemzeti hitehagyást ezután nemzeti romlás követi. A vasárnaptörvénynél való megszólalást Konstantin kezdeti és első vasárnaptörvénye jelképezi 321-ben, azután pedig a befejező és utolsó vasárnaptörvényt 538 képviseli.
Mindezek az események Dániel 11:40 prófétai történetében rejlenek el, amely párhuzamosan fut a millerita vonallal, valamint a Krisztustól a kereszthez vezető vonallal is. Jelenések 12:15–16 úgy ábrázolja az Alkotmányt mint a „földet”, amely egykor elnyelte a sárkány üldözésének áradatát, de végül úgy szól, mint a sárkány a hamarosan bekövetkező vasárnapi törvény idején. Ellen White figyelmeztetése a Bizonyságtételek 5. kötetében (711., valamint 451–452. oldal), miszerint minden olyan vallási törvényhozás, amely engedményt tesz a pápaságnak, továbbá hogy a vasárnapi törvény nyilvánvalóvá fogja tenni a sárkány lelkületét, megerősíti, hogy az 1776-os, 1789-es és 1798-as három lépés olyan határkövek, amelyek előképezik a végső, háromlépéses megpróbáltatási folyamatot, amely a végső próbánál zárul le; és ez a megpróbáltatási folyamat az, ami felkészíti Isten népét arra, hogy megálljon.
A harmadik cikk tovább részletezi Ellen White figyelmeztetéseit a Testimonies 5. kötetének 451–452. oldaláról, kijelentve, hogy az Egyesült Államokban hamarosan bekövetkező vasárnaptörvény jelenti azt a döntő pillanatot, amikor a nemzet teljesen elszakad az igazságosságtól, véghezviszi a hármas uniót (amikor a protestantizmus megragadja a romanizmust és a spiritizmust). Az Egyesült Államok ekkor mint protestáns és köztársasági kormányzat megtagad minden alkotmányos alapelvet, és terjeszti a pápai csalásokat. Ez a jelzés arra, hogy Isten hosszútűrésének határa elérkezett, ily módon betöltve a nemzet gonoszságának poharát, előidézve az irgalom angyalának távozását és megindítva a nemzeti romlást. Ekkor érkezik meg a válasz az ötödik pecsét vértanúinak „Meddig még?” kiáltására, miközben létrejön a pápai vértanúk második csoportja. A sárkány lelke akkor nyilvánul meg, amikor a „vasárnapi mozgalom” megszólal — modern „pusztító utálatosságként” (amelyről Dániel szólt, és amelyre Krisztus hivatkozott), jelül arra, hogy a pusztulás előtt el kell menekülni a városokból. A vasárnaptörvény az Alkotmány fokozatos megtagadásának betetőzése, amely 2001-ben a Patriot Acttel kezdődött (amelynek előképei az 1888-as Blair Bills, Cestius Kr. u. 66-os ostroma, Krisztus keresztsége, 1840. augusztus 11. és a Függetlenségi Nyilatkozat).
A fenevad képének az Egyesült Államokban való kialakulásának időszaka egy összetett, kettős vonalat foglal magában, amely egymással párhuzamos republikánus (politikai) és protestáns (vallási) „szarvakat” érint, s ezek végül az egyház és az állam által közösen kikényszerített vasárnapi törvényekben egyesülnek. Ez a kapcsolat a pápai fenevadnál a nőnek a fenevad fölött gyakorolt uralmát tükrözi, és teljes mértékben az alkotmány egyház és állam szétválasztására vonatkozó alapelvének felforgatásakor nyilvánul meg.
Belsőleg a fenevad képmásának próbaideje minden emberben a jellemformálódást teszi próbára (Krisztus képmása szemben Sátán fenevadi képmásával), elválasztva a bölcs és a balga szüzeket; külsőleg pedig az utolsó napok politikai küzdelmeit, szövetségeit és megszegett szerződéseit azonosítja. A 2001-től a vasárnaptörvényig terjedő időszak megindítja a késői eső meghintését (kezdetét véve akkor, amikor a Jelenések 18 angyala 2001. szeptember 11-én alászállt, és New York nagy épületeinek leomlása által megvilágosította a földet). 9/11 kezdi meg a laodiceai hetednapi adventizmus rostálását a „kis könyv” üzenetének elfogadása vagy elutasítása által, amelyet meg kell enni, miként a Jelenések 10-ben. A búza és a konkoly együtt marad elkülönítésükig a vasárnaptörvénynél, amikor a száznegyvennégyezer felemeltetik mint zászló, és bekövetkezik a késői eső teljes kiáradása a fenevad képmásának világméretű kialakulása idején, amelynek előképe a 321-től 538-ig terjedő időszak. Ezután megkezdődik a nagy sokaság összegyűjtése Babilonból mindaddig, amíg Mihály fel nem kél, és a kegyelmi idő le nem zárul. Ez összhangban áll azzal, hogy az ítélet először Isten házán kezdődik 9/11-től, majd a vasárnaptörvény utáni tizenegyedik órai munkásokra terjed ki.
A harmadik cikk hangsúlyozza, hogy annak az időszaknak a túléléséhez, amikor az égi dicsőség és a korábbi üldöztetések összekeverednek és megismétlődnek, előzetesen el kell sajátítani a próféciát Ézsaiás 28 sorra sor, szabályra szabály módszertana által. E módszertant Dániel méltó emberei, Krisztus pünkösd előtti tanítványai, valamint Sidrák, Misák és Abednégó példázzák a kemencénél, akik azokat jelképezik, akik felkészültek arra, hogy biztosan megálljanak az „Meg van írva” alapján Sátán csodálatos munkálkodásai és hamisítványai közepette.
A negyedik cikk kifejti, hogy az Egyesült Államokban a fenevad képének kialakulását érintő prófétai próbatételi folyamat párhuzamosan halad, és összefonódik a három alkotmányos jelzőponttal (a Patriot Act 2001-ben mint a kezdeti „szólás”, a Pelosi Trials 2022-ben mint a középső, és a vasárnaptörvény mint a végső). A próbatételi folyamat felkészíti a bölcs szüzeket (a 144 000-et) arra, hogy elviseljék az üldözés megkoronázó próbáját, amely a vasárnaptörvénynél kezdődik, amikor a nemzeti hitehagyás romlásba torkollik. Ekkor a Sátán csodálatos hamisítványokat szabadít el (Istennek állítva magát, csodákkal), és a mennyei dicsőség elegyedik a múlt ismétlődő üldözéseivel, lehetővé téve, hogy Isten népe rendíthetetlenül járjon a fényben, amely Isten trónjáról árad. Ez az előkészítés Krisztus János hatodik fejezetében követett stratégiáját tükrözi (amint arról a Jézus élete, 394. oldalán olvashatunk), ahol megengedett egy súlyos próbát, hogy korán kiválassza az önérdekű követőket, és jelenléte által megerősítse az igaz tanítványokat végső megpróbáltatásukra (Gecsemáné, árulás, keresztre feszítés). Hasonlóképpen, a fenevad képe-próba — amely magában foglalja a belső jellemformálódást (Krisztus képe szemben a Sátán fenevad-képével), valamint az egyház és állam szétválasztásának megdöntését eredményező külső egyház-állam egyesülést — megrostálja a laodiceai adventizmust. A próba megtisztítja a bölcseket a lepecsételetlen üzenet elfogadása által, az Ézsaiás 28 szerinti sorról sorra módszertanon keresztül.
A felnyitott világosság a hetedik pecsét világossága (Jelenések 8:1–5), amely tűzként nyilvánul meg, a földre vettetve a szentek imádságaira adott válaszként, amint azt a pünkösdi kiáradáskor megjelenő tüzes nyelvek előképezték. A felnyitott világosságot a millerita éjféli kiáltás is jelképezte (amely hit által előkészítette a belépést a Szentek Szentjébe), és amely beteljesedik a 2023 júliusában felnyitott modern éjféli kiáltásban, Dániel 11:40 rejtett történelmén belül.
A 2001. szeptember 11-e óta hulló késői eső szóratásának üzenete, valamint a pápaságra és a vasárnaptörvényre vonatkozó ismeret növekedése, a hét mennydörgés pecsétjének felnyitásával együtt, továbbá a negyvenedik vers rejtett története — mindezek Jézus Krisztus kinyilatkoztatásának feltárásában foglaltatnak. A fenevad képmása kialakulásának részletes prófétai megvilágítása — beleértve mind a republikánus, mind a protestáns szarvak küzdelmeit, a politikai pártokat, a laodiceai adventizmust, a 144 000 felemelkedését, az iszlám harmadik jaját, Oroszországot, az ENSZ-t, a pápai hatalmat és a hasmóneus párhuzamokat — felkészíti a bölcseket arra, hogy felismerjék és magukévá tegyék Isten vezetését anélkül, hogy elfelejtenék a korábbi útmutatást (Testimonies to Ministers, 31).
A „kis könyv” elfogyasztása által (Jelenések 10), vagyis a történelem előzetes, béreai tanulmányozás útján való belsővé tételével a száznegyvennégyezer megkülönböztető képességre tesz szert, hogy szilárdan megálljon ezen az alapon: „Meg van írva”, Sátán megtévesztései közepette. Felkészülésük lehetővé teszi számukra, hogy elkerüljék a meghátrálást a veszedelemre (Zsidók 10:37–39; Habakuk 2:4), és ezután mint megpróbált és bevált győztesek nyilvánulnak meg, akik megtartják Isten parancsolatait (különösen a negyediket) és Jézus hitét. Ők azok, akik eligazodnak a végső válságban, ahol az igaz hitből él, angyalok oltalma alatt, míg a balgák (akik elutasítják a módszertant és az üzenetet) erős tévelygéssel szembesülnek, és reménység nélkül maradnak. Ez összhangban áll a Testimonies 9. kötetének For the Coming of the King című fejezetével (a 11. oldaltól kezdődően), annak 9/11-es szimbolikájával együtt, és így a 9/11 és a vasárnaptörvény közötti időszakot a pecsételés idejeként azonosítja, amikor a bölcsek megértik Dániel tizenegyedik fejezetének beteljesedését, és semmitől sem félnek, kivéve azt, hogy elfelejtsék Isten vezetését a múlt szent történelmeiben.
A négy tanulmány együttesen Krisztus prófétai értelmezését tárja elénk mint Júda törzsének Oroszlánját, valamint mint az Alfát és az Omegát, aki Dániel tizenegyedik fejezetének egyes szakaszait meghatározó időpontokban felnyitja, hogy irányítsa a száznegyvennégyezer végső reformmozgalmát. 1989-ben, az 1863-as adventista „lázadás” után 126 évvel, az Oroszlán felnyitotta Dániel 11:40–45-öt, feltárva a pápaság 1798-as halálos sebének gyógyulását a negyvenegyedik versben említett hármas szövetségnél (a sárkány, a fenevad és a hamis próféta), és Armageddonhoz vezetve, „a dicsőséges szent hegyhez”, ahol a pápaság a negyvenötödik versben megkapja végső ítéletét. A felnyitás a mozgalom kezdetét indítja el, „ismeretnövekedést” eredményezve (Selected Messages, 2. könyv) „a pápaságról és a vasárnapi törvényről”, kiváltva a „megtisztíttatnak, megfehéríttetnek és megpróbáltatnak” hármas próbatételét, amint azt Dániel 12:10 ábrázolja.
E gondolatokat a következő cikkben folytatjuk.