Jóel könyve és a laodiceai Hetednapi Adventista Egyház – Huszonhetedik szám

Feljegyezzük azokat az igazságokat, amelyeket Júda törzsének Oroszlánja most tár fel. Az igazságokat egymással összhangba rendezzük, hogy foglalkozzunk Jóel üzenetével, amelyet Péter az Apostolok Cselekedetei könyvében a késői eső üzeneteként azonosított. Közeledünk azokhoz az igazságokhoz, amelyek most vannak a beteljesedés folyamatában, mint azokhoz az igazságokhoz, amelyek véghezviszik annak a két osztálynak a végső szétválasztását, amelyek mindig megnyilvánulnak, amikor egy próbára tevő igazság feltárul. Ugyanezekkel a feltárt igazságokkal is foglalkozunk mint nem csupán a szétválasztó harmadik angyal szavaival, hanem mint azokkal a szavakkal is, amelyek véghezviszik a száznegyvennégyezer elpecsételését. A harmadik angyal egyaránt megtisztít és megfinomít.

2023 júliusa óta Júda törzsének Oroszlánja fokozatosan felnyitja azokat az igazságokat, amelyek Isten maradék népének történetében a külső és belső vonalakkal kapcsolatosak. Most Máté könyvét nyitjuk meg, annak érdekében, hogy megértsük Péter szerepét. Péter Krisztusnak keresztény menyasszonyával való szövetségi kapcsolatának jelképe — az egyházé, amelyet a Kősziklára épít. Péter az első és egyben az utolsó keresztény menyasszonyt képviseli. Péter éppen e jelképként jelenik meg Máté tizenegyedik és huszonkettedik fejezetének középső versében, és ezek a fejezetek a Genezis és a Jelenések tizenegyedikől huszonkettedikig terjedő fejezeteinek párhuzamos vonalaiban a középső fejezetek. Péter az utolsó napokban a százhuszonnégyezeret jelképezi, és az adott szakaszban Cézárea Filippiben van, amely Dániel 11:13–15 Pánionja.

Péter Paniumban van, és ugyanakkor jelen van pünkösd napján is, a felsőházban a harmadik órában, majd a templomban a kilencedik órában. A hat óra azt az időszakot jelképezi, amikor a száznegyvennégyezer megpecsételése folyik a vasárnaptörvény eljöveteléig. Krisztus keresztre feszítése is a harmadik órában kezdődött, és a kilencedik órában halt meg, ami a feltámadáshoz vezetett; ez indította el a pünkösdi időszakot, amely azzal zárult, hogy Péter pünkösdkor a harmadik és a kilencedik órában ott volt. Amikor a Gondviselés elküldte az evangéliumot a pogányokhoz, Kornéliusz a kilencedik órában hívatta Pétert. A harmadik óra a reggeli áldozatot, a kilencedik óra pedig az esti áldozatot is jelképezte.

A hatórás időszakot az exeteri táborgyűlés időszaka és 1844. október 22-ének nagy csalódása jelképezte. Az Apostolok Cselekedeteiben Péter úgy van bemutatva, mint aki az első fejezet végén egységre jut a többiekkel, akik a száznegyvennégyezer közé tartoznak, amikor Júdás helyét Mátyás foglalja el. Ekkor a szám teljessé lett. A történetben egy meghatározott előrehaladás azonosítható.

Péter először a felházban van, azután pedig a templomban. Amikor a felházban van, a harmadik óra van, a templomban pedig a kilencedik óra. A harmadik órában történt bemutatás háromezer lélek megkeresztelését eredményezte.

Az első fejezet végén található számozástól kezdve egészen a templomig a kilencedik órában ez az időszak a száznegyvennégyezer elpecsételését jelképezi.

A száznegyvennégyezer a hit általi megigazulás üzenetét fogja hirdetni, amely valóságában a harmadik angyal üzenete. A megigazulás Isten műve abban, hogy az ember dicsőségét a porba dönti, amint White testvérnő ezt találóan megjegyezte.

Az igazságossá válás üzenetének egyik példája, amint azt a száznegyvennégyezer bemutatja, Gedeon, aki szövetségi ember, mert neve Jerubbaálra változott. Gedeon üzenete abból állt, hogy egy égő fáklyát helyezett egy cserépedény belsejébe, majd összetörte az edényt, megfújta a kürtöt, és így kiáltott: „az Úrnak és Gedeonnak fegyvere.” Gedeon fegyvere egyben az Úr fegyvere is volt, mert a fegyver Isten Igéje, amely az istenségnek az emberséggel való egyesülése. Ezt az üzenetet a kürt és az ő kiáltása jelképezte, miközben összetörte az edényt. Az edény az emberiséget jelenti, amelynek össze kell törnie, vagy meg kell alázkodnia a porig, hogy Isten világosságának dicsősége felragyoghasson.

Mielőtt kihirdette volna az üzenetet, Gedeon egy próbatételi folyamat által háromszáz férfit gyűjtött össze. Amikor a folyamat véget ért, Gedeonnak háromszáz embere maradt. A 300 a pünkösdkor megtért háromezer tizede. Ők azt a sereget jelképezik, amely Ezékiel harminchetedik fejezetében támad fel, és belép az örökkévaló szövetségbe.

Izráel háza részeire szakíttatott, és Ezékiel azt fogja szemléltetni, miként lesznek egy nemzetté Júda és Efraim ama részei, amelyek kivágattak. Az a sereg két vesszőből áll, amelyek külön voltak, de egy vesszővé kapcsoltatnak össze, amikor szövetségre lépnek Istennel.

A pogányok megismerik, hogy az Úr az, aki megszenteli Izráelt, amikor szentélyét közéjük helyezi. Isten szentélyének Isten népéhez való kapcsolódása az emberi templomnak az isteni templommal való egyesülését jelképezi, és amikor ez megtörténik, Isten hűséges háromszázait elpecsételik, és a világ csak úgy figyelmeztethető, ha lát egy népet, amely a vasárnaptörvény válsága idején megszentelődik.

Isten szentélye egyesül az Ő egyházával, amikor az egyház a küzdő egyházból a győzedelmes egyházzá alakul át. Az a szövetség, amelyre Ezékiel utal, a két pálca egyesítésével összefüggésben kerül bemutatásra, amelyek egy nemzetté lesznek.

Efraim vesszeje és Júda vesszeje annak a két, egyenként 2520 éves szétszóratásnak felel meg, amelyek Efraimra és Júdára nehezedtek, és amelyek rendre 1798-ban, illetve 1844. október 22-én jutottak végükre. 1844. október 22-én váltak a modern lelki Izráel egyetlen nemzetévé, amikor megkezdődött népe, vagyis szentélye megtisztításának munkája. Ez a történelem előképe annak a százhuszonnégyezernek a történelmének, akiket megtisztít és megfinomít (megtisztít) a szövetség Követe, aki hirtelen eljön templomához a vasárnapi törvény idején. Amikor ez a megtisztítás beteljesedik, közvetlenül a vasárnapi törvény előtt, a győzedelmeskedő egyháznak királya lesz felettük, és ez a király Dávid, aki harmincéves korában kezdte meg uralkodását. Ugyanaz a Dávid ez, aki Máté első fejezetében Ábrahámtól számítva a tizennegyedik nemzedék. Ez Dávid harmadik tanúbizonyságát azonosítja a vasárnapi törvény idején. A két vesszőből feltámasztott hatalmas sereget Dávid király vezeti, amikor az egyház megtisztíttatik a konkolytól.

Az a sereg egyúttal az 1Péter második fejezetének papjai is, akik harmincévesek, amikor megkezdik szolgálatukat.

Azokat a papokat az a háromszáz millerita prédikátor is előképezte, akik kézbe vették a kiadott háromszáz 1843-as táblázatot, és e táblázatok felhasználásával elvitték az üzenetet a saját nemzedéküknek.

A háromszáz millerita prédikátor az első angyal története idején végezte el munkáját, és az ihletett kijelentés tudatja velünk, hogy az első angyal a harmadik angyalt jelképezi. Joseph Bates szerint ők „mind egyazon mintára valók” voltak. Gedeon arra utasítja háromszáz fős seregét, hogy úgy cselekedjenek, ahogyan ő cselekszik. A háromszáz millerita prédikátornak, akiket Gedeon háromszáz fős serege jelképezett, a 9/11-nél kell felsorakozniuk, ahol az első üzenet felhatalmazást nyer, és megkezdődik a próba.

Gedeon nevét Jerubbaálra változtatják, ami azt jelenti: „Baállal szembeszállni.” A Gedeon név jelentése: „fakivágó”, és Keresztelő János a fejszét a fa gyökeréhez helyezte. János William Millert, az első angyal hírnökét jelképezte; itt áll párhuzamban Gedeonnal. Gedeon Miller, az alfa Illés, a három angyal történetében.

A midiániták az északi ellenség, és a Móre dombjánál táboroztak, Gedeon pedig a Haród forrásánál, amelynek jelentése félelem és rettegés. Szeptember 11. bevezette a terrorizmust, és az első üzenet Isten félelmére való felhívás. Gedeon Szeptember 11-énél van, a Haród forrásánál (terrorizmus), és az északi ellenség a völgyben van a Móre dombjánál, amelynek jelentése korai eső. Szeptember 11-én az utóbbi eső meghintése, amely a korai eső, elkezdett hullani a Móre dombjáról. A két próba közül az első után a huszonkétezret hazaküldték a Gileád hegyéről. Gileád jelentése útjelző, és az az útjelző, ahol a huszonkétezret hazaküldték, az 1844. április 19-i vagy 2020. július 18-i első csalódás. A huszonkettő az első csalódás útjelzőjét jelöli, miként a 22 azonosítja azt a napot is, amikor a nagy csalódás 1844. október 22-én bekövetkezett.

A következő próba a víz próbája volt, amelyet a Millerita történelemben az exeteri sátortábori összejövetel szemléltetett, ahol két, a vízzel összefüggésbe hozott sátor volt, így az imádók két osztályát jelképezve. Exeter jelentése: „erősség a vízen”, a másik sátort pedig a Watertownból való balga szüzek foglalták el. Exeter Gedeon vízpróbáját jelképezi, de nem annyira maga a víz volt a döntő, mint inkább a víz ivására alkalmazott módszer. Az egyik osztály túlságosan elfáradt ahhoz, hogy továbbhaladjon, miközben felmerte a vizet, a másik osztály pedig továbbhaladt előre. Az egyik osztály a fáradt osztály volt, amelyet Lea képviselt Ráchellel szemben, aki jó utazó volt.

A Future for America szolgálata Gedeon volt 9/11-kor, amikor a két próba közül az első egy nagy csoportot kiválasztott Gedeon seregéből. A 9/11-i terrorizmus azonosítja a Haród forrásának félelmét és rettegését, More dombja pedig az utolsó eső kezdetét azonosítja. Egy elkülönülés történt 2020. július 18-án, amikor huszonkétezren eltávoztak, és ezáltal a huszonkettő számával jelölve a késedelem idejének elérkezését. Gedeon háromszáz embere azok, akik átmennek a második próbán, amely az utolsó eső módszertanának próbája, amint azt Ézsaiás huszonnyolcadik fejezete azonosítja.

Péter jelen van Paniumban éppúgy, mint pünkösdkor. Pünkösd a vasárnapi törvény, és Dániel könyve tizenegyedik fejezetének tizenhatodik verse szintén a vasárnapi törvény. Dániel tizenegyedik fejezete tizenharmadiktól tizenötödik versig Panium, és ezek a versek azt a külső prófétai történelmet jelképezik, amely a vasárnapi törvényhez vezet; Péter pedig az Apostolok cselekedeteiben, a harmadik és a kilencedik órában, azt a belső prófétai történelmet jelképezi, amely a vasárnapi törvényhez vezet. A külső vonal annak a történelemnek az azonosítása, amely a fenevad bélyegéhez vezet, a belső pedig a száznegyvennégyezer elpecsételésének történelmét azonosítja. Mivel Péter ilyen fontos szimbólum mind a külső, mind a belső történelemben, amely most a beteljesedés folyamatában van, helyénvalónak tűnt Pétert abba a prófétai összefüggésbe helyezni, amely a Szentírás felszíni olvasata alatt húzódik meg.

A Máté könyvében beteljesedettként megjelölt tizenkét messiási prófécia a száznegyvennégyezer történetét jelképezi. A „vég ideje” egy reformmozgalom kezdetét jelöli, és miként Áron és Mózes születése jelölte a „vég idejét” Mózes vonalában, Krisztus alfájában, ugyanúgy János és unokatestvére, Jézus születése is a „vég idejét” jelölte 1989-ben. Annak kérdése, hogy érdemes-e szemügyre venni a tizenkét messiási próféciát, még érdekesebbé válik, ha egy másik kérdés felvetésével összefüggésbe helyezzük. Melyik más bibliai könyv jelöl meg annyi messiási beteljesedést, mint amennyi Máté evangéliumában található?

Minden reformmozgalomnak van egy kiindulópontja, amelyet Dániel könyve „a vég idejének” nevez. Krisztus reformmozgalmában a vég ideje az Ő születése volt, amely előképezte mind 1798-at, mind 1989-et,

1989 a vég ideje volt a harmadik angyal mozgalma számára. Ez 126 évvel az 1863-as lázadás után következett be, és Ronald Reagan, valamint idősebb George Bush által lett jelképezve. Mózes történetében a vég ideje Áron és Mózes születése volt, miként Krisztus történetében is a vég ideje Keresztelő János és Krisztus születése volt. Amikor Dániel könyve felnyittatik, amint az 1989-ben történt, a tudás megsokasodik. A tudásnak ez a megsokasodása a második útjelzőhöz vezet, azonosítva azt az időt, amikor a felnyitott ismeretből egy próbaüzenet bontakozik ki.

Minden reformmozgalom olyan pontot jelöl, amikor az üzenet hivatalos formát ölt, és ezután próbakővé váló üzenetté lesz. Krisztus mindig előre megmagyarázza a próbát, mielőtt a férfiakat és nőket felelősségre vonná a próba tekintetében. Ádámnak és Évának előre megmondatott, milyen következmények fognak bekövetkezni, ha engedetlenkednek, és Isten soha nem változik.

William Miller 1831-től 1833-ig „hivatalos formába öntötte” az első angyal próbaüzenetét. A száznegyvennégyezer üzenete 1996-ban öltött hivatalos formát az Idő Vége című folyóirat megjelenésével, amely Dániel könyve tizenegyedik fejezetének utolsó hat versét tárgyalja, amelyek 1989-ben nyíltak meg. Abban az évben jelent meg a Prophetic Time Lines című kiadvány is, amely bemutatta azt a módszertant, amely huszonkétszer erőteljesebb a William Miller által elfogadott szabályoknál. Ezek a szabályok most a Prophetic Keys című kiadványban vannak lefektetve. Azok a szabályok, amelyeket mindazok alkalmazni fognak, akik a harmadik angyal üzenetét hirdetik, Miller szabályai.

Miller szabályai az alfa, a Prófétai Kulcsok pedig az ómega. Az egyetlen módja annak, hogy valaki kiálljon egy prófétai próbaüzenetet, ha alkalmazza azt a tanulmányozási módszertant, amelyet Isten Igéje vázol fel. Az igaz üzenet nem választható el attól az igaz módszertantól, amely megalapozza az üzenetet. Minden reformmozgalomban elhangzik az adott nemzedék próbaüzenete, és ez magában foglalja a helyes módszertant mint az útjelző egyik elemét. Miller üzenete Dániel könyvének felnyitásán alapult. Az ő üzenete Gedeon üzenete volt, mert az is háromszáz fős sereget hozott létre.

Miller üzenete volt a „trombita” és a „kard”. Mégis ez Gideonnak és az Úrnak egyaránt a kardja volt. Az Úr Igéje 1611-ben jelent meg, és 220 évvel később Miller közzétette az első angyalról szóló üzenetét. A Függetlenségi Nyilatkozat 1776-ban jelent meg, és 220 évvel később, 1996-ban a harmadik angyal üzenete jelent meg. Miller üzenete Isten népe első angyalának belső üzenete volt, amint azt az Ulaj folyó látomása szemlélteti, és az ítélet megnyílását hirdette. A Future for America harmadik angyalának üzenete Isten népének külső üzenete, amint azt a Hiddekel folyó látomása szemlélteti, és az ítélet lezárulását hirdeti.

A prófétai módszertant a messiási próféciák egyike szemlélteti, amelyet Máté úgy azonosít, mint amely Krisztusban teljesedett be; és ekképpen 1831-et példázza, ahol az „atya” 1996-ban a fiát képviseli. A módszertan két tanúja egy alfa és ómega, és az emberi hírnök közreműködésével együtt atya és fiú kapcsolatot állítanak fel, amely Malakiás Illés-üzenetének kapcsolata. Az atyák szíve a gyermekekhez fordul, és viszont. Miller szabályait össze kell kapcsolni a Prófétai Kulcsok címen ismert szabályokkal. Az új világosságnak a régi világosságra kell épülnie. Azok, akik úgy döntenek, hogy nem alkalmazzák 1831 és 1996 módszertanát, átok alatt vannak. Az egyik csoport átok alatt van, a másik pedig áldott. A választás a tiéd?

A homályos mondások; a példázatok, amelyeket Júda törzsének Oroszlánja „mond”, olyan igazságok tételről tételre való bemutatásai, amelyek elpecsételve voltak, vagy a világ megalapítása óta titokban tartattak. Mihelyt az üzenet hivatalos formát ölt, azt követően prófécia beteljesedése ruházza fel erővel, amely a megpróbáltatás idejének kezdetét jelzi.

Amikor 2001. szeptember 11-én az utolsó eső szemerkélni kezdett, megismétlődött az 1888-as lázadás és Kóré lázadása. Az 1888-as minneapolisi lázadáskor és Kóré lázadása idején Isten kiválasztott hírnökeit elvetették az általuk bemutatott üzenettel együtt. Együtt vetették el a gyermeket és a fürdővizet is. Mindezt azon feltevés alapján tették, hogy az egész gyülekezet éppoly szent, mint azok, akiket Isten kiválasztott. A lázadók képtelenek voltak meglátni az istenséget az emberi hírnökök mellett. Csak önmagukat látták, az istenségtől megfosztott emberiséget, ezért azt gondolták, hogy mindenki egyforma.

Kóré lázadása, 1888 és szeptember 11. úgy jelenik meg, mint Isten kiválasztott vezetésével szembeni alárendelődés megtagadása, miközben bizalmat helyeznek Isten gyülekezetének egy hamis meghatározásába. Jeremiás ugyanezt a jelenséget azonosítja, amikor a lázadók ezt állították: „Az Úr temploma, az Úr temploma ezek.”

A zsidók hazug szavai Jeremiás korában Kóré és cinkosai, az 1888-as lázadók és természetesen a 9/11 lázadóinak hazug szavai. Ezek azok a hazugságok, amelyek alá Efraim részegesei rejtőznek Ézsaiás huszonnyolcadik fejezetében.

Ez egyúttal azt a hazugságot is jelenti, amely az Igazság szeretetének hiányát fejezi ki, s amely a 2 Thesszalonikában említett erős tévelygést idézi elő.

A „hazug beszédek” azt az oktalan elképzelést jelképezik, hogy az üdvösség az egyházban található meg, nem pedig a kiválasztott küldöttekben és azok kiválasztott üzeneteiben. Az Isten és ember közötti kapcsolat kizárólag az Ő Igéje által valósul meg és marad fenn. Ő az Ige, és senki sem mehet az Atyához, csakis az Ige által. Krisztust az Ő kiválasztott küldöttei és az általuk hirdetett üzenet képviseli. Másként hinni annyi, mint gyűlölni az Igazságot és hazugságban hinni. Jeremiás elítéli a zsidókat, akik a templomban bíznak, amikor Sílóra emlékezteti őket, ahol Isten Frigyládája az Ígéret Földjére való bevonulás óta volt.

A gonosz Éli és két gonosz fia, Hófni és Fineás, párhuzamban állnak és egybeesnek Kóréval, Dátánnal és Abirámmal abban, hogy lehetővé tették a fokozódó hitehagyás kibontakozását egészen addig, míg a kegyelmi idő lezárult, és mindhárman ugyanazon a napon haltak meg, miként Kóré, Dátán és Abirám is. Mindnyájan a vasárnaptörvénynél halnak meg!

A 9/11-nél Kóré lázadása, Éli lázadása, a zsidók lázadása Jeremiás bizonyságtételében, valamint az 1888-as lázadók elutasítják az adott időszak üzenetét és annak hírnökeit, és fellázadnak ellenük. Ez az időszak a vasárnaptörvénynél zárul le, két próba után. Az első próba 9/11-től 2020. július 18-áig tart, a második próba pedig a tisztítás és az elpecsételés, amelyet az Éjféli Kiáltás üzenete jelképez. E megtisztítási folyamatból Gedeon és az ő háromszázada készíttetik fel arra, hogy megfújja kürtjeit, és ezt akkor teszik meg, amikor Sámuel felemeltetik a vasárnaptörvénynél, amikor is a Filiszteusok elfoglalják a Frigyládát. Ezután a diadalmas egyház mint zászló emeltetik fel.

Annak az egyháznak van királya, név szerint Dávid, és prófétája, akit Ezékiel és Sámuel képvisel Siló megdöntésekor. Az egyháznak lesz papsága is, amelyet József képvisel. A vasárnapi törvény próbatételének ideje az, amikor a Szentlélek tüze mérték nélkül árad ki, amint azt a hetedik pecsét jelképezi. Az a tűz elpusztítja a hírneves férfiakat, akik fellázadtak Kóréval, Dátánnal, Abirámmal, Élivel, Hofnival, Fineással és az 1888-as lázadókkal együtt.

A Szentlélek kiáradásának éppen az a tüze képezi a diadalmas egyház drámájának hátterét. Az egyházat Dávid király, Ezékiel próféta és József pap képviseli. Ez a három abban a tűzben áll, amely megemészti a kétszázötven neves férfit, miként Nabukodonozor tüze is megemésztette azokat a férfiakat, akik a három hűségest a tüzes kemencébe vetették. Mint diadalmas egyházat, az egész világ figyeli őket, amint a tüzes kemencébe vettetnek, és hirtelen megjelenik az Isten Fia az egyházak prófétájával, papjával és királyával — akiket Sidrák, Mésak és Abednégó jelképez. Négy harmincéves a tüzes kemencében, akik azt az igazságot jelképezik, hogy az istenség az emberséggel egyesülve nem vétkezik!

Kóré, Dátán és Abirám, valamint Éli, Hofni és Fineás a diadalmas egyház hamisítványát képezik, amely prófétából, papból és királyból áll. Ez a három Gideon 300-a, a pünkösdkor megtért háromezer lélek, a 300 millerita prédikátor, az 1843-as háromszáz tábla, akik harmincévesek, amikor elérkezik a vasárnapi törvény, és tűz száll alá az égből. Illésnél a tűz arra szolgált, hogy különbséget tegyen az igaz és a hamis próféták között. A tűz, amely a Leviticusban a „nyolcadik” napon száll alá, amikor Áron megkezdi szolgálatát, megemészti Áron áldozatát, amely a Malakiás harmadik fejezetében említett áldozat, és kedves, mint a hajdani években. Ugyanez a tűz elpusztítja azokat, akik idegen vagy közönséges tüzet áldoznak, amint azt Hofni és Fineás, Áron fiai jelképezik.

Amikor Isten Illéssel az igaz prófétát, vagy Áronnal az igaz papot igazolja, a tűz Baál hamis prófétáinak halálához vezet, akik egyben Hófni és Fineás is. Hófni és Fineás Áron fiai; ők annak a szövetséges népnek az utolsó nemzedéke, amelyet az Úr a vasárnaptörvény idején kivet a szájából.

A „közönséges tűz” az volt, amit Áron fia használt, amikor a papság megkezdődött. A „81” szám a papság jelképe, és a Leviticus nyolcadik fejezetének első verse a pap hét napig tartó megtisztulását és felszentelését szemlélteti. Ruháikat levetik, és a Mennyei Főpap öltözeteivel cserélik fel, amint azt Zakariás látomása szemlélteti Józsuéról és az angyalról a harmadik fejezetben. A Zakariásban szereplő 300-at „csodált férfiak”-ként ábrázolja, mert a történelemnek azt az időszakát jelképezték, amikor Isten eltávolítja népe bűneit, vagyis a vasárnapi törvény idejét, amikor az egyház küzdőből diadalmas egyházzá alakul át. A felszentelés hét napja után a nyolcadik napon kezdték meg szolgálatukat.

A nyolcadik nap annak a nyolcadiknak a jelképe, amely a hét közül való; Laodícea Filadelfiává válásának; a Noé bárkájában levő nyolc léleknek; a körülmetélés nyolcadik napjának; valamint a feltámadás nyolcadik napjának. Az a nap a vasárnaptörvény, amikor a pápaság halálos sebe meggyógyul, és így feltámadva azzá a nyolcadikká lesz, amely a hét közül való.

A nyolcadik napon a papok megkezdték szolgálatukat, de Áron fiai „közönséges tüzet” vittek áldozatul. Az adventizmus azt állítja, hogy ők az Úr temploma, és White nőtestvér ezt az állítást közönséges tűzként azonosította. Ez nemcsak hazugság, hanem közönséges tűz is, szembeállítva a szent tűzzel. A szent tűz az Éjféli Kiáltás üzenete, a közönséges tűz pedig a hamis béke és biztonság üzenete, amely lesz az utolsó üzenet, amelyet azok a néma ebek hirdetnek majd, akik nem voltak hajlandók ugatni és figyelmeztető üzenetet adni. A kilencedik fejezetben Áron bemutatja az áldozatot, és tűz száll alá a mennyből, és megemészti az áldozatot. Ezután két gonosz fia közönséges tüzet visz áldozatul, és Isten tüze emészti meg őket.

A Battle Creek-i férfiak a modern Szanhedrin, akik egyházi szervezetükben bíznak a Laodiceához szóló Igaz Tanú üzenete fölött. A Laodiceához szóló Igaz Tanú Krisztus, és Ő soha nem változik, és Ő mindenkor a maga választotta embereket használta arra, hogy az üzenetet olyan népnek hirdessék, amely Laodicea jellemvonásait mutatta. Nincs semmi új a nap alatt.

Mózest választotta, akit egyedül Isten képzett negyven éven át, miként Jézust és unokatestvérét, Jánost is képezte. Mózest, Krisztust és Jánost választotta például mindazokra, akiket a hivatalos oktatási rendszeren kívül képeztek. Názáret annak az embernek a jelképe, aki kiválasztatott, miként azok az újonnan feltörekvők is; Jones és Waggoner az 1888-as minneapolisi lázadás idején. Názáret egy kiválasztott ember elhívását és odaszentelését jelképezi, ám a kiválasztott ember egy olyan város polgára, amelyet megvetnek.

Ézsaiás 28 hebegő nyelvei azokat jelképezik, akik Názáretből jöttek. Miller üzenetének 1831-ben történt hivatalossá válása után az üzenet a második jaj próféciájának beteljesedése által nyert erőt, előképezve a harmadik jaj próféciájának 9/11-kor bekövetkezett beteljesedését. A következő cikkben a harmadik messiási próféciával foglalkozunk.