The Revelation of Jesus Christ - Number Twelve

Jelenleg A jelenések könyve tizenegyedik–tizenharmadik fejezeteit vizsgáljuk, ahol megtaláljuk a nagy küzdelem végső kegyelmi harcának valamennyi ellenfelét, amely az első ég harcterén zajlik. Az ellenfelek a száznegyvennégyezer és a Babilonból kijövő nagy sokaság mint másodlagos erő, szemben az Egyesült Nemzetekkel, a Katolikus Egyházzal, az Egyesült Államokkal és magával Sátánnal. A száznegyvennégyezer és a nagy sokaság Isten serege, a harmadik angyal üzenetét képviselve, és a hadviselés mindkét oldala szembekerül Isten ítéletének seregével is, amelyet nem a harmadik angyal, hanem a harmadik jaj képvisel.

Annak érdekében, hogy azonosítsunk bizonyos jellemzőket, amelyek hozzájárultak a republikánus és protestáns szarvak meggyilkolásához 2020-ban, arra törekszünk, hogy azonosítsuk azokat a prófétai jellemzőket, amelyek az emberiség harcában az első égben fordulnak elő, a vasárnaptörvénytől addig, amíg Mihály fel nem támad. Abban a történelemben az egész világ arra kényszerül, hogy képet állítson a fenevadnak. Az a történelem az Egyesült Államok történelmének megismétlődése 2001. szeptember 11-étől a hamarosan bekövetkező vasárnaptörvényig, amely elválasztja ezt a két párhuzamos történelmet. Párhuzamos történelmekként mindkettő tanúbizonyságot tesz a másik történelemről. Ami e történelmek egyikében végbemegy, az a másikban is végbe fog menni. A második történelem áll a Jelenések könyve tizenkettedik és tizenharmadik fejezetének középpontjában, és szándékunk az, hogy megértsük a második tanút, hogy ezáltal prófétai világosságot vessünk az első történelemre, amely most már csaknem befejeződött.

A világot Armageddonba vezető három hatalmat a tizenkettedik és a tizenharmadik fejezet ábrázolja. Elsőként a sárkány hatalma kerül említésre.

White nővér arról tájékoztat bennünket, hogy e fejezetben a sárkány Sátán, de másodlagos értelemben a pogány Róma. Mind Sátán, mind a pogány Róma az Egyesült Nemzeteket jelképezi előképként. A fenevad tíz szarva a Jelenések tizenhetedik fejezetében szereplő tíz király gonosz szövetségét ábrázolja. E tíz király a Jelenések tizenhetedik fejezetében van bemutatva, és ott a bibliai prófécia hetedik királyságaként vannak azonosítva. A fenevad hét fejjel és hét koronával jelenik meg, ami a bibliai prófécia hetedik királyságaként jelöli meg. Dániel kettőben lelki Görögországként vannak bemutatva, a Kármel-hegy bizonyságtételében pedig Akhábként, továbbá ők a nyolcvanharmadik zsoltár tíz ellensége.

A Jelenések könyve tizenkettedik és tizenharmadik fejezetében említett ellenség második földi hatalma a tengerből feljövő fenevad, amelyet White testvérnő közvetlenül a katolicizmussal azonosít.

János az első versben a tengerparton állt, és látja, hogy egy fenevad emelkedik fel a tengerből, majd ezután lát egy másik fenevadat feljönni a földből. White testvérnő azonosítja azt az időt, amikor János a két fenevadat látta, mint 1798-at, mert ez volt az az év, amikor a pápaságot „megfosztották erejétől”, és így halálos sebet kapott, amely végül begyógyulna.

János visszatekint a történelembe, amikor meglátja a tengerből feljövő fenevadat, amely a pápaság. Előretekintve a történelemben meglátja a földből feljövő fenevadat, amely az Egyesült Államok. Ez az oka annak, hogy a tengerből feljövő fenevad prófétai módon úgy van felépítve, ahogyan. János 1798-ból visszatekintve először „hét fejet és tíz szarvat” lát, ezzel megjelölve a történelemnek azt a pontját, amikor a szarvak közül hármat kitéptek, hogy helyet csináljanak a pápaság erős szarvának, amely nagy dolgokat szólt.

Mielőtt a három szarvnak, a heruloknak, az osztrogótoknak és a vandáloknak eltávolítására sor került, a pogány Rómát „tíz korona” jelképezte. Ez a tíz korona a pogány Rómát jelképezi. Ezután János azonosítja Görögország párducát, majd Médo-Perzsia medvéjét, végül Babilon oroszlánját.

A katolicizmusnak egyetlen eleme sem keresztény, és a tengerből feljövő fenevad a bibliai próféciák összes megelőző pogány királyságának egyesülését jelképezi. A tengerből feljövő fenevad fordított történelmi sorrendben jelenik meg, mert János visszatekint a történelembe. Először azt a hatalmat látta, amely a három szarv eltávolítása után emelkedett fel — a pápaságot. Azután tíz szarvat látott tíz koronával — a pogány Rómát. Majd látta a párducot — Görögországot. Azután látta a medvét — a Médó-Perzsa Birodalmat. Végül látta az oroszlánt — Babilont. A tengerből feljövő fenevad leírása az előző pogány királyságok mindegyikének elemeiből áll, és ez a leírás megállapítja, hogy a pápaság a bibliai történelemben létezett pogányság minden formájának egyvelege. A katolicizmusnak egyetlen eleme sem keresztény. Bármi, ami a katolicizmusban keresztényinek tűnhet, hamisítvány.

A Kármel hegyén, amikor Illés megütközött Jézabel prófétáival és annak hitehagyott férjével, Jézabel otthon volt Szamáriában. Tírusz paráznája feledésbe merül a két szarvú földi fenevad történetének idején. Jézabel mindig elrejtve van, és a Jelenések könyve tizenkettedik és tizenharmadik fejezetében a világ őt csodálja, de a mennyben nem úgy ábrázoltatik mint olyan csoda, amelyet csodálnak, miként az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Egyesült Államok és a Sátán. Ő visszatér szamáriai parancsnoki központjába — Róma városába.

A földi vadállat történetében azonosítható az a próba, amely a vadállat képmására nézve az egész világ számára adatik. Ez a próba az első ég háborújának idején következik be. Ezt kívánjuk most e ponton megvizsgálni. Azokban az igékben, amelyeket most meg fogunk vizsgálni, az „ő” szó helyébe az Egyesült Államokat helyettesítem.

A Jelenések könyve tizenharmadik fejezetében a pogány Róma sárkánya három dolgot adott a pápaságnak, amikor a pápaságot a föld trónjára emelte.

A tíz király, akik a pogány Rómát képviselik (Franciaország lévén a tíz közül az első számú király, Akháb által jelképezve), három dolgot adtak a pápaságnak: hatalmat, trónt és tekintélyt. Amikor Constantinus császár Kr. u. 330-ban a birodalom fővárosát a nyugati Róma városából keletre helyezte át, és Konstantinápolyt tette a Római Birodalom új fővárosává, a pogány Róma ekkor a római egyháznak adta „trónját”.

Amikor Klodvig, a frankok királya (Franciaország), áttért a katolicizmusra, és Kr. u. 496-ban háborút kezdett azok ellen a hatalmak ellen, amelyek addig ellenálltak a pápaság földi trónra emelkedésének, a pogány Róma ekkor adta a pápaságnak „hatalmát”.

533-ban I. Justinianus rendeletet adott ki, amely a római egyházat egyrészt minden egyház fejének, másrészt az eretnekek megfeddőjének nyilvánította. Ettől a ponttól kezdve a pogány Róma hatalma a pápaságra ruháztatott át.

A tizenkettedik versben „[az Egyesült Államok] az első fenevadnak minden hatalmát gyakorolja őelőtte”. A pápaság által gyakorolt hatalmat Klodvig jelképezi, aki katonai és gazdasági erejét a pápaságnak szentelte. Ezért nevezi a katolicizmus Klodvigot „a katolikus egyház elsőszülöttjének”, Franciaországot pedig „a katolikus egyház legidősebb leányának”. Az Egyesült Államok ugyanazt a piszkos munkát fogja elvégezni a pápaság számára, amelyet Klodvig 496-ban megkezdett.

Az Egyesült Államok hatalmát arra fogják felhasználni, hogy „a földet és azokat, akik azon laknak, arra kényszerítsék, hogy imádják az első fenevadat, amelynek halálos sebe meggyógyult.” Az Egyesült Államok katonai és gazdasági erejét arra fogja használni, hogy az egész világot a vasárnap mint nyugalomnap elfogadására kényszerítse. Tírusz paráznája először a hamarosan bekövetkező vasárnaptörvénynél követ el paráznaságot a földi fenevaddal, majd elindul, és paráznaságot követ el a föld minden más királyával.

A tizenharmadik versben „[az Egyesült Államok] nagy jeleket cselekszik, úgyhogy tüzet hoz alá az égből a földre az emberek szeme láttára.” A tűz egy szentségtelen üzenetet jelképez. A pünkösd napján megjelent tüzes nyelvek egy szent üzenetet jelképeztek, amely együtt járt azzal a képességgel, hogy ezt az üzenetet az egész világnak közvetítsék. Az a tűz is, amelyet az Egyesült Államok hoz alá az égből, hatással lesz minden nemzetre és minden nyelvre.

A tizennegyedik versben az Egyesült Államok megtéveszti „a föld lakóit azokkal a csodákkal, amelyeknek cselekvésére [az Egyesült Államoknak] hatalma volt a fenevad színe előtt; mondván a föld lakóinak, hogy csinálják meg a fenevad képét, amely karddal megsebesíttetett, és megelevenedett.” Az a megtévesztés, amelyet az Egyesült Államok a világ megtévesztésére alkalmaz, az előző versben alászálló mennyei tűz által van szemléltetve. A mennyből alászálló tűz csodákat hoz létre, amelyeket az Egyesült Államok arra használ fel, hogy parancsolja a világnak egy olyan egyvilág-kormányzat felállítását, amely egyház és állam összekapcsolásából áll, s amely kapcsolatban az egyház gyakorolja az irányítást.

Ezt jelképezte Aháb és Jezábel kapcsolata akkor, amikor Illés fellépett. Illés Kármel-hegyi küzdelme az Egyesült Államok történetének kezdeti időszakában teljesedett be az első angyal 1840-től 1844-ig tartó mozgalma során, abból a célból, hogy megkülönböztesse a protestantizmus igaz prófétáját a protestantizmus valamennyi hamis prófétájától.

Ez ismét beteljesedik az Egyesült Államok végidején, a fenevad képmása kialakulásának próbatétele során, amely 2001. szeptember 11-én kezdődött, és a hamarosan bekövetkező vasárnaptörvénnyel ér véget.

Illés tökéletes beteljesedése az Úr nagy és rettenetes napja előtt megy végbe, amely a hét utolsó csapás. Ezért a Kármel-hegy, Illés, Akháb és Jezábel az Egyesült Államok ama tevékenységében jelenik meg jelképesen, amellyel a földkerekséget arra kényszeríti, hogy elfogadja az Egyesült Nemzetek egységes világkormányát, amely fölött a Katolikus Egyház uralkodik. Az Egyesült Államok ezt a cselekedetet katonai ereje, gazdasági hatalma, valamint a megrontott, hipnotikus hírközlés révén viszi véghez, amelyet irányít és ellenőriz, s amelyet a világháló „információs szupersztrádájaként” emlegetnek.

A tizenötödik versben arról kapunk tájékoztatást, hogy „annak [az Egyesült Államoknak] hatalma volt arra, hogy életet adjon a fenevad képének, hogy a fenevad képe egyaránt szóljon, és azt is okozza, hogy mindazok, akik nem imádják a fenevad képét, megölessenek.” A halállal való fenyegetés tehát az Egyesült Államok katonai ereje által, amely ekkor az Egyesült Nemzetek premier királyát képviseli, felruházza az Egyesült Nemzetek egyvilágkormányát azzal a hatalommal, hogy szóljon. A szólás cselekedete törvényhozói és bírói hatalom útján valósul meg. Az Egyesült Nemzetek törvényhozó ága New Yorkban van, bírói ága pedig a hollandiai Hágában. Hága az Óvilágot, New York pedig az Újvilágot jelképezi. Mind az Egyesült Államoknak, mind Hollandiának van olyan múltja, amelyben a szabadság és a szabadelvűség kiemelkedő védelmezőiként tűntek ki, ám mindketten saját történelmük végére úgy jutnak el, hogy sárkányként szólnak.

A tizenhatodik és tizenhetedik versben, miután a fenevad képmása felállíttatott és hatalmat kapott arra, hogy szóljon, az „[Egyesült Államok] azt cselekszi, hogy mindenkivel, kicsinyekkel és nagyokkal, gazdagokkal és szegényekkel, szabadokkal és szolgákkal bélyeget vétet a jobb kezükre vagy a homlokukra; és hogy senki ne vehessen vagy ne adhasson el, hanem csak az, akin ott van a bélyeg, vagy a fenevad neve, vagy nevének száma.”

A fenevad képmásának megalkotása az a próba, amely megelőzi a fenevad bélyegének próbáját. Ha nem álljuk ki azt a próbát, amelyet a fenevad képmásának megalkotása jelképez, el fogunk bukni a fenevad bélyegének próbájában. Két különböző próbáról van szó, és ezek két különböző természetű próbák.

A fenevad képének kialakulása, amely 2001. szeptember 11-én kezdődött, az a prófétai figyelmeztetés, hogy a kegyelmi idő lezárulása küszöbön áll. Ez Illés üzenete, amely azonosítja, hogy a Kármel hegye már a közeli látóhatáron van, és hogy Isten népének biztosítania kell a jellem olaját, a Szentlélek olaját és az Éjféli Kiáltás üzenetének olaját, mielőtt az utolsó hívás elhangzik. Fel kell ébredniük, hogy amikor Illés megkérdezi tőlük: „Meddig sántikáltok még kétfelé?” — akkor ne maradjanak szótlanok, mert akkor szótlannak maradni annyi, mint felvenni a fenevad bélyegét. A fenevad képének próbája annak az üzenetnek a megértésére irányuló munkát jelképezi, amely az ítélet lezárulását hirdeti, miként a milleriták üzenete az ítélet megnyílását hirdette.

A fenevad bélyegének próbatétele nem foglal magában választási lehetőséget, mert nem tartalmaz semmiféle kegyelmi próbaidő-elemet. Ez egy időpont, nem pedig egy időszak. Válsághelyzet, ezért olyan lakmuszpróba, amely azonosítani fogja azoknak az izraelitáknak a jellemét, akiket Akháb a vasárnapi törvény idején a Kármel-hegyre hívott össze. Ekkor majd megmutatják azt a jellemet, amelyet az előző időszak folyamán fejlesztettek ki, amelyet prófétikusan a fenevad képmásának próbatételeként neveznek meg.