The Revelation of Jesus Christ - Number Thirteen

A Jelenések könyve tizenkettedik fejezetében leírt mennyei háborút azonosítottuk. Krisztus jellemének azon alapelvét alkalmazva, hogy Ő az Alfa és az Omega, a tizenkettedik fejezet mennyei háborúját annak a mennyei háborúnak előképeként közelítettük meg, amely az „utolsó napokban” zajlik. Az „utolsó napok” kifejezés a Bibliában és a Prófétaság Lelkében a vizsgálati ítélet utolsó napjait jelenti.

Azonosítottuk a tizenkettedik és tizenharmadik fejezet három sátáni hatalmát, nem úgy, mint olyan hatalmakat, amelyek beteljesedésüket a múlt történelmében találják meg, hanem mint e hatalmak modern beteljesedését, amelyek a világot Armageddonhoz vezetik. A tizenkettedik fejezet sárkánya az Egyesült Nemzetek Szervezete, a katolikus egyház, amelynek fel kell támadnia az Egyesült Államokban bevezetendő vasárnaptörvény idején, a tizenharmadik fejezet tengerből feljövő fenevada, a két szarvú földből feljövő fenevad pedig az Egyesült Államok.

Azonosítottuk, hogy az a hadviselés, amelyet a tizenkettedik fejezetben szokásosan kizárólag Lucifer mennyei lázadásának ábrázolásaként értenek, valójában egy olyan háborút szemléltet, amely a földi egekben készül bekövetkezni, kezdete pedig az Egyesült Államokban hamarosan eljövendő vasárnapi törvényhez kapcsolódik. Időt szántunk annak azonosítására, hogy a Jelenések könyve tizenharmadik fejezetének tizenegyediktől tizenhetedikig terjedő versei egy olyan megpróbáltatási folyamatot szemléltetnek, amely magában foglalja a fenevad képmása kialakulásának felismerését. A fenevad képmása az egyház és az állam összekapcsolódását jelképezi, oly módon, hogy a kapcsolatban az egyház gyakorolja az irányítást. Amikor az egyház van irányító helyzetben, akkor az államot használja fel tanításainak kikényszerítésére és azok üldözésére, akiket eretnekeknek minősít. A fenevad képmásának kialakulásához kapcsolódó világméretű megpróbáltatási folyamat először az Egyesült Államokon belül valósul meg. A két megpróbáltatási folyamat prófétai jellemzői lényegében ugyanazok, akár az Egyesült Államokról, akár a világról van szó.

Rámutattunk a keresztet megelőző és követő két azonos, ezerkétszázhatvan napos időszakra mint második tanúbizonyságra annak azonosításához, hogy a világ végén a fenevad képmásához kapcsolódó próbatételi folyamatok közül kettő egymást követi. A fenevad képmásának kialakulása az Egyesült Államokban 2001. szeptember 11. és a hamarosan bekövetkező vasárnaptörvény között megelőzi a fenevad képmásának kialakulását az Egyesült Nemzetek Szervezetében a hamarosan bekövetkező vasárnaptörvény után. Krisztus szolgálatának az Ő keresztségétől a keresztig tartó ezerkétszázhatvan napja megelőzte tanítványai szolgálatának a keresztet követő ezerkétszázhatvan napját. A két vonal, amelyek mindegyike két olyan időszakot tartalmaz, amelyek minden egyes időszakban azonos próbákat jelképeznek, akár Krisztus képmásának, akár az antikrisztus képmásának témáját szemlélteti.

Krisztus szolgálatának az a ezerkétszázhatvan napja, amely a kereszten ért véget, akkor kezdődött, amikor a Szentlélek leszállt rá a keresztségekor, összhangban a Jelenések könyve tizennyolcadik fejezetének hatalmas angyalával, aki 2001. szeptember 11-én szállt alá.

Krisztus történetében az ezerkétszázhatvan napos időszak, amely a keresztnél ért véget, azt az időszakot jelképezi, amely a hamarosan bekövetkező vasárnaptörvénynél zárul le. A kereszt a vasárnaptörvény előképe. Mindkettő az ítélet jelképe. Mindkettő annak a nemzetnek a közelgő nemzeti romlását jelképezi, ahol az ítélet eseménye végbemegy. Mindkettő Júda dicsőséges földjén történt. Krisztus történetében ez Júda szó szerinti dicsőséges földje volt, a vasárnaptörvény idején pedig Júda lelki dicsőséges földje, az Amerikai Egyesült Államok. A keresztnél Krisztus felemeltetett azzal a céllal, hogy minden embert Magához vonzzon.

A vasárnaptörvény idején a száznegyvennégyezer zászlaja felemeltetik, hogy minden embert Krisztushoz vonjon.

Krisztus történelmének a keresztet követő ezerkétszázhatvan napos időszaka Mihály fellépésével ér véget István megkövezésekor.

A fenevad utolsó képmásának próbaidejét jelképező negyvenkét hónap Mihály fellépésével ér véget, és az emberi kegyelmi idő lezárulását jelzi.

A fenevad mindkét képmását illető próbatételi folyamat teljes története további belső prófétai tanúbizonyságokat is tartalmaz. Helyesen értve – és elismerem, hogy kevesen értik ezt az igazságot –, az első, a fenevad képmására vonatkozó próbatételi folyamat, amely az Egyesült Államokban teljesedik be, 2001. szeptember 11-én kezdődött, amikor a harmadik jaj belépett a történelembe. A vasárnapi törvény, ahol az első, a fenevad képmására vonatkozó próbatételi folyamat véget ér, jelzi a harmadik jaj elérkezését mint ítéletet az Egyesült Államok ellen a vasárnapi törvény elfogadása miatt. Abban az időben a harmadik jaj elérkezése beteljesíti a nemzetek megharagítását, a Jelenések könyve tizenegyedik fejezete tizennyolcadik versének beteljesedéseként, valamint az iszlám szerepének első említését a nemzetek megharagításában a bibliai próféciában.

A hamarosan eljövendő vasárnaptörvény az első próbaidőszak végét, és egyben az utolsó próbaidőszak kezdetét jelenti. Az utolsó próbaidőszak akkor ér véget, amikor lezárul az emberi kegyelemidő, és abban az időpontban a négy szél, amely a harmadik jaj jelképe, teljesen szabadjára eresztetik.

Krisztus történetében az ezerkétszázhatvan napból álló első időszak első határjelzése az Ő keresztségénél kezdődött, amely az Ő halálának és feltámadásának jelképe volt. Ez az időszak az Ő halálával és feltámadásával ért véget, amely egyidejűleg megkezdte az ezerkétszázhatvan napból álló utolsó időszakot. Ez az időszak István halálával és megígért feltámadásával ért véget.

A történelemnek az a vonala, amely Krisztus képmását ábrázolja, prófétai szerkezetét tekintve azonos azzal a történelemvonallal, amely az antikrisztus képmását ábrázolja.

A Szentírásban Krisztus az észak valódi királya, és Sátánnak mindenkor az volt a célja, hogy megdöntse és meghamisítsa Krisztus királyi hatalmát.

„Észak oldalai” Jeruzsálem, a nagy Király városa, ahol az Ő szentélye van.

A Szentírásban a földi „észak királyai” mindenkor Isten népének ellenségeiként jelennek meg. Ezek a Sátán azon törekvését jelképezik, hogy meghamisítsa az észak igazi királyát, aki Jeruzsálemben, az észak oldalain trónol. Az a vonal, amely a fenevad képmásának két megpróbáltatási folyamatát ábrázolja, és párhuzamosan fut Krisztus képmása két megpróbáltatási folyamatának vonalával, harmadik tanúbizonyságot nyer abban a témában, hogy Sátán arra törekszik, hogy ő legyen az észak királya, aki Isten népe fölött uralkodik.

Kr. e. 723-ban az északi király, amelyet Asszíria jelképezett, Izráel északi tíz törzsét rabszolgaságba vitte a Mózes harmadik könyve huszonhatodik fejezetében említett „hétszeres” beteljesedéseként. Ezerkétszázhatvan évvel később, 538-ban az északi király, amelyet a történelemnek azon a pontján a szó szerinti pogány Róma képviselt, átadta a trónt a pápai Rómának, amely ezután további ezerkétszázhatvan évig az északi király lelki megfelelőjévé lett. Ez a második ezerkétszázhatvan éves időszak 1798-ban ért véget, amikor a lelki római északi király halálos sebet kapott. Amikor a pápaság 1798-ban megkapta halálos sebét, ez az emberi kegyelemidő lezárulását példázta, amikor a feltámadt pápaság végül és örökre eljut végéhez, és senki sem lesz segítségére.

A Mózes harmadik könyve 26. fejezetében szereplő „hét idő”, amely kétezer-ötszázhúsz évnek felel meg, Kr. e. 723-ban Asszíriát azonosítja mint az északi királyt, és mint az északi király meghódította az ősi Izráel „északi” királyságát. Ettől a ponttól kezdve a pogányság, Asszíriától kiindulva egészen a pogány Rómáig, ezerkétszázhatvan éven át taposta Isten népét, Dániel 8:13 „seregét”. 538-ban a szó szerinti római északi királyt prófétai értelemben legyőzte a lelki római északi király, aki újabb ezerkétszázhatvan éven át taposta Isten lelki Izráelét. A letiprás második időszaka azzal ért véget, hogy 1798-ban a lelki római északi király megkapta halálos sebét.

Krisztus képmásának vonalában a középpont a kereszt, ahol a halál azonosíttatik. A fenevad képének kialakulását próbára tevő két időszakban a középpont a földi fenevad halála. Az északi király hamisítványának vonalában a középpont az északi király szó szerinti római alakjának halála.

Ezek a vonalak három bibliai tanút jelképeznek, amelyek mindegyike egyetlen időszakon belül két egymást követő időszakot tartalmaz. Minden középpontot testi halál, vagy a bibliai prófécia valamely királyságának halála jelöl. Krisztus esetében a középpont az Ő halála és feltámadása volt. A fenevad képének esetében a középpont a földi fenevadnak, a bibliai prófécia hatodik királyságának halála a vasárnapi törvény idején. Az északi hamis király vonalánál a középpont az északi szó szerinti római király halálát jelképezi, aki a bibliai prófécia negyedik királysága.

A jelenések könyve tizenegyedik fejezetének két tanúja, White testvérnő szerint A nagy küzdelem című műben, Isten Igéjét jelképezi. Krisztus az Isten Igéje. E két tanúnak hatalom adatott, hogy ezerkétszázhatvan napig prófétáljanak, zsákruhába öltözve. Azután megölettettek az utcán, és három és fél napig nem támadtak fel. Az „ezerkétszázhatvan nap” és a „három és fél nap” egyaránt az ezerkétszázhatvan esztendős pusztai időszak jelképe. Egy felhatalmazással kezdődtek, amikor zsákruhába öltözve prófétáltak, s ez halállal végződött. Azután ugyanazon prófétai időszakon át hallgattak, és a halállal voltak befedve, mígnem feltámadtak, hogy hirdessék a harmadik angyal figyelmeztetését, amely a kegyelemidő lezárulását jelenti be.

Ez a négy prófétai vonal négy tanúval egyenértékű. A négy tanú mindegyikének prófétai szerkezete azonos. A négy vonalban található nyolc időszak közül mindegyiknek az időszakai — kivéve a 2001. szeptember 11-től a hamarosan bekövetkező vasárnapi törvényig terjedő időszakot — prófétailag azonosak. Minden középpont valamilyen halált jelképez. A vonalak közül kettő Krisztusra mutat, akár mint az Ő képmására, akár mint Isten Igéjére. A másik kettő az antikrisztust ábrázolja, akár mint aki a Krisztus meghamisítására törekszik mint északi király, akár mint aki Krisztus kormányzati rendszerét igyekszik meghamisítani.

Következő cikkünkben megkíséreljük összekapcsolni a száznegyvennégyezret az első égben zajló csatával. Kedves olvasó vagy hallgató! Akár megtagadja e igazságok meglátását, akár meglátja azokat, rá kell mutatnunk arra, hogy a mindezekben a cikkekben bemutatott információ azáltal kerül azonosításra, majd megerősítésre és alátámasztásra, hogy egy dolog kezdetét alkalmazzuk egy dolog végének azonosítására. Ez az Alfa és Omega prófétai ismertetőjele, és nagy jelentőségű eleme Jézus Krisztus Kijelentésének, amely most feloldatik.