Dániel könyve – Százharminchetedik

A száznegyvennégyezer megpecsételésének ideje, amely 2001. szeptember 11-én kezdődött, és az Egyesült Államokban bevezetendő vasárnapi törvénynél zárul le, az az időszak, amelyben minden látomás hatása beteljesedik. E látomások némelyike egészen Krisztus második eljöveteléig terjed, de még azok is, amelyek a vasárnapi törvény után következnek be, a megpecsételés időszakához vannak kötve. A száznegyvennégyezer megpecsételése az a pont, ahol az örökkévaló szövetség tökéletesen beteljesedik. Ebben az időszakban Krisztus örökkévalóságra az Ő törvényét népének szívébe és elméjébe írja. Ezt a megpecsételést az istenség és az emberség egyesülése jelképezi, amely nem vétkezik.

A „kétszázhúsz” jelképes kapcsolata egyaránt a helyreállítást és az istenségnek az emberséggel való egyesülését jelképezi. A kétszázhúsz év a King James Bible megjelenésétől William Miller első nyilvános előadásáig 1831-ben, valamint a Vermont Telegraphban történt végső közlésig 1833-ban, az istenség és az emberség egyesülését jelképezi. Magában hordozza az „igazság” kézjegyét, amely az a héber szó, amelyet a Csodálatos Nyelvész úgy alkotott meg, hogy a héber ábécé első, tizenharmadik és utolsó betűjét egyesítette az „igazság” szó létrehozására. Az 1611-től, a King James Bible-tól számított kétszázhúsz év 1831-ig és Miller üzenetének közzétételéig a Csodálatos Nyelvész kézjegyét tükrözi.

E két dátum (1611 és 1831) között, középen, az 1798-as vég ideje a Dániel könyvéből (a King James Bibliából) származó üzenet felnyitását jelképezi, amely a tudás gyarapodását eredményezte, s ez vezetett Miller 1831-es kiadványához. Az 1798-as vég ideje egyúttal egy olyan próbatételi folyamat kezdetét is jelezte, amely a balga szüzek lázadását hozta létre, akiket Dániel a tizenkettedik fejezetben gonoszokként azonosít. Így 1798 a tizenhármas számot jelképezi, az első és az utolsó betű között középen, mert a tizenhárom a lázadás jelképe. 1798 továbbá kapcsolatban áll az 1776-tól 1798-ig, a vég idejéig tartó felkészülési időszakkal is.

Miként Miller kétszázhúsz éves kapcsolata esetében, 1776-ot is isteni kihirdetés jelöli meg, a Függetlenségi Nyilatkozat, és egy olyan időszakot kezd, amely 1798-ban, az Alien and Sedition Acts kihirdetésével ér véget. Miller istenség és emberiség közötti szimbolikus kapcsolatának kétszázhúsz éve az 1798-as év által kapcsolódik össze az előkészület huszonkét évével, a Függetlenségi Nyilatkozat kihirdetésétől az 1798-as Alien and Sedition Acts kihirdetéséig. Mivel a huszonkettő a kétszázhúsznak a tizede, vagyis a kétszázhúsz tizede; a huszonkettő száma, miként a kétszázhúsz száma is, az istenség és az emberiség kapcsolatát jelképezi.

Miller kétszázhúsz éve az igazság pecsétjegyét hordozza, miként a száznegyvennégyezer megpecsételésének ideje is, és az 1776-tól 1798-ig terjedő előkészületi időszak ugyancsak ugyanazt a pecsétjegyet viseli, mert a középső évszám, 1789, jelöli az Alkotmány kihirdetését, amelyet tizenhárom gyarmat ratifikált.

Miller 1611-ben kezdődő és 1831-ben végződő kapcsolata, amelynek középpontja 1798-ra esett, összekapcsolódik az 1776-tól 1798-ig terjedő huszonkét éves időszakkal, amelynek középpontja 1789. Mind az öt dátumot — 1611, 1776, 1789, 1798 és 1831 — egy kiadói munka képviseli. Az előkészület időszakának dátumai magukban foglalják az 1776-tól 1798-ig terjedő huszonkét évet mint tizedet, és ez az időszak a száznegyvennégyezer megpecsételésének idejét szemlélteti, amely az az idő, amikor az istenség az emberiséggel egyesül. Miller kétszázhúsz éves időszaka, valamint az 1776-tól 1798-ig tartó huszonkét éves előkészületi időszak egyaránt az istenség és az emberiség összekapcsolódását jelképezi.

A száznegyvennégyezer elpecsételésének ideje 2001. szeptember 11-én kezdődött, és azt a harmadik jaj iszlámja jelölte meg, amikor lesújtott a lelki dicsőséges földre. Huszonkét évvel később, 2023. október 7-én a harmadik jaj iszlámja ismét lesújtott a jelképes, szó szerinti dicsőséges földre. A hamarosan eljövendő vasárnaptörvény idején a száznegyvennégyezer elpecsételése be fog teljesedni, és a harmadik jaj iszlámja ismét lesújt majd az Egyesült Államokra.

A pecsételés ideje azzal kezdődik, hogy az iszlám megtámadja a földi vadállatot, és azzal végződik, hogy az iszlám ismét megtámadja a földi vadállatot. Közben a harmadik jaj iszlámja sújtotta Izráel nemzetét, amelyet bibliai értelemben Júda képvisel. Júda volt a Biblia ősi, szó szerinti dicső földje, az Egyesült Államok pedig a modern, lelki dicső föld.

Az iszlám három csapása mind a dicsőséges föld ellen irányult. Az első és az utolsó a modern szellemi dicsőséges föld ellen, a középső csapás pedig az ősi, szó szerinti dicsőséges föld ellen történt. A középső útjelző a modern Izrael nemzete elleni támadás volt, és Messiásuk keresztre feszítésével a szó szerinti Izrael a lázadás jelképévé vált, amint azt a héber ábécé tizenharmadik betűje szemlélteti.

Az 1776-tól 1798-ig tartó felkészülési időszak összefügg a harmadik angyal mozgalmának kétszázhúsz évével is, mert 1776-tól, a Függetlenségi Nyilatkozattal kezdődően, 1996-ig, valamint a The Time of the End folyóirat megjelenéséig, kétszázhúsz év telik el. E történelem közepén van az 1989-ben bekövetkező vég ideje, amely a balga gonosz szüzek lázadását jelöli. Ezért 1611, 1776, 1789, 1798, 1831, 1989, 1996, 2001, 2023 és a hamarosan bekövetkező vasárnaptörvény mind olyan útjelzők, amelyek ahhoz az igazsághoz kapcsolódnak, hogy az istenség az emberiséggel egyesülve nem vétkezik. Tíz útjelző, amelyek közül kettő kétszer ismétlődik.

A tíz a próba jelképező száma, és amikor hozzáadjuk az 1776 és 1798 két ismétlődő dátumát, összesen tizenkét útjelzőt kapunk, amelyek a száznegyvennégyezeret jelképezik. Az útjelzők mind a száznegyvennégyezer próbatételi folyamatára vonatkoznak, amely 2001. szeptember 11-étől a hamarosan bekövetkező vasárnaptörvényig tart, amikor Krisztus véghezviszi a harmadik angyal munkáját azáltal, hogy isteni természetét egyesíti a száznegyvennégyezer emberségével, akik az örökkévalóság hátralévő részében nem vétkeznek. Természetesen ezt a tényt csak azok láthatják meg, akik — amint Ézsaiás mondja — úgy döntenek, hogy „szemeikkel lássanak, füleikkel halljanak, szívükkel értsenek, megtérjenek és meggyógyuljanak.”

1844. október 22-én megérkezett a harmadik angyal, amikor Krisztus hirtelen eljött az Ő templomába, hogy véghezvigye a százhuszonnégy ezrek megpecsételését. A milleriták egy csoportja ekkor követte Krisztust a szentek szentjébe, noha ezt követően megszűntek követni a harmadik angyal előrehaladó világosságát, megismételték az első Kádes lázadását, és arra rendeltettek, hogy Laodicea pusztájában vándoroljanak mindaddig, míg mindnyájan meg nem haltak.

Amikor Krisztus hirtelen belépett a Szentek Szentjébe, az istenség és az emberség egyesülése azt a munkát jelképezte, amelynek elvégzésére készen állt, és ezt a munkát szimbolikusan a Csodálatos Nyelvész ábrázolta két tanúval. Ezek a tanúk Habakuk és János voltak. Mindkét könyv MÁSODIK fejezetének HUSZADIK versében 1844. október 22-e azonosítható. Az egyik az engesztelés munkáját hangsúlyozta, amely azon a napon kezdődött, a másik pedig egy templomot azonosított, amelynek meg kellett tisztulnia.

A templom, amelybe hirtelen bement, azt a templomot jelképezi, amelyet a mindennapi (pogányság) és a pusztító utálatosság (pápaság) hatalmai tapostak el. A templom Krisztust is jelképezte, aki az a templom, amely leromboltatott, majd három nap alatt újra felépíttetett. Jelképezte továbbá a milleriták templomát is, amely negyvenhat év alatt emeltetett fel 1798-tól 1844-ig. Jelképezte továbbá az emberi templomot is, amelyet a negyvenhat kromoszóma rendez egységbe, és amely meghatározza és szabályozza az emberi test genetikai felépítését. Nem véletlen, hogy az emberi test minden sejtje teljesen kicserélődik minden kétezer-ötszázhúsz nap alatt.

A templom mindazon isteni szemléltetéseiben, amelyek Krisztusnak azt a művét ábrázolják, hogy az istenséget egyesíti az emberiséggel, az istenség mindig megelőzi az emberiséget. 1611 megelőzi 1831-et. 1776 megelőzi 1798-at. 1776 megelőzi 1996-ot. 2001 megelőzi 2023-at. A milleriták Krisztust követve beléptek a Szentek Szentjébe. Kezdetben Isten megteremtette az embert.

Most visszatérünk az 1776, 1789 és 1798 három mérföldkövének vizsgálatához, amelyek az előkészület időszakát jelképezik, s ez a pecsételés idejének előképe. Az első időszakot 1776, a Függetlenségi Nyilatkozat, valamint a két Kontinentális Kongresszus időszaka képviseli; a második időszakot pedig 1789, az Alkotmány, valamint a Konföderációs Cikkelyek időszaka 1798-ig.

A fenevadak képmásának titka, vagyis az az igazság, hogy a nyolcadik fej a hét fej közül való, mindkét időszakban azonosításra kerül. Az adott történelem harmadik útjelzőjénél is azonosítva van, ám az az útjelző a nyolcadiknak, mint a hét közül valónak a pápaság által való beteljesedésével foglalkozik. Az első két időszak a nyolcadiknak, mint a hét közül valónak az Egyesült Államokon belüli beteljesedését ábrázolja.

Az Egyesült Államokat két szarv jelképezi; az egyik egy férfihoz, a másik egy asszonyhoz kapcsolódik. A férfi a politikai hatalom, vagyis a republikánus szarv. Az asszony a vallási hatalom, vagyis a protestáns szarv. Ezért az 1776-tal és a Függetlenségi Nyilatkozattal jelképezett időszak a protestáns szarvat ábrázolja, mert az istenség mindig megelőzi az emberséget. Az 1789-cel és az Alkotmánnyal jelképezett időszak a republikánus szarvat ábrázolja.

2020-ban mindkét szarvat a modern, sátáni, ateista sárkányi hatalmak ölték meg. Az igazi protestáns szarvat 2020. július 18-án ölték meg, a republikánus szarvat pedig ezt követően, 2020. november 3-án. 2023-ban a két tanú talpra állt, és a világ, amely halott testük fölött örvendezett, félni kezdett.

2023-ban a száznegyvennégyezer elpecsételésének végső munkája megkezdődött a föld történelmének utolsó nemzedékében. Az istenség most az emberiséggel egyesül az örökkévalóságra, miközben az utolsó napok hűségesei az örökkévalóságra újratermelik Krisztus képmását.

2023-ban megkezdődött a hitehagyott Egyház és a hitehagyott Állam egyesítésének végső műve a földi fenevad nemzetében. Ekkor állították fel azt a hatalmi struktúrát, amelyet a pápaság képvisel — egy hitehagyott Egyház, amely egy hitehagyott Állam fölött uralkodik —, és amely a fenevad képét állítja elő.

Azok számára, akik elhívást nyertek, a nagy próba annak a próbája, hogy meglássák a fenevad képének kialakulását, amint azt a „hangok, villámlások, mennydörgések” és az eljövendő „földrengés” szemlélteti. A pecsételés ideje az az időszak, amikor minden látomás eléri tökéletes hatását (beteljesedését). Az 1776-tól 1798-ig tartó előkészületi időszakban, amely a pecsételés idejét jelképezi, kerekek voltak kerekekben; ez annak a látomásnak a része, amelyet Ezékiel látott, amikor betekintett a Szentek Szentjébe, a száznegyvennégyezer pecsételésének idején. Ezeket a kerekeket White testvérnő az „emberi események összetett kölcsönhatásaként” azonosítja. Az 1776-tól 1798-ig tartó előkészületi időszak magában foglalt néhányat ezek közül az „emberi események összetett kölcsönhatásai” közül, amelyeket figyelembe kell venni.

Az egyik annak az igazságnak a körébe tartozik, hogy a forradalmi Franciaország az Egyesült Államokat előképezte. Mindkét nemzet a pápaságot a föld trónjára emeli, és mindkettő le is taszítja onnan. Mindkét nemzet katonai és gazdasági hatalmát e mű véghezvitelére szenteli. Mindkét nemzet hirtelen eltávolítja bevett vallását, hogy katolikussá váljék. Mindkét nemzet elszenved egy „földrengést”, amely megdönti fennálló kormányzatát. Mindkét nemzet történelme összekapcsolódik 1789-cel, mert 1789-ben kezdődött a francia forradalom, és lépett hatályba az Egyesült Államok alkotmánya.

A francia forradalom tíz évig tartott. Bonaparte Napóleon a francia forradalom későbbi szakaszaiban emelkedett hatalomra. Kiemelkedő hadvezérré vált, és döntő szerepet játszott a francia kormányzatban az 1799. november 9-én végrehajtott sikeres államcsínyét követően, amely a Francia Köztársaság első konzuljává tette őt.

Az 1776-tól 1798-ig tartó előkészítő időszak második szakaszában az a férfi, aki a nyolcadik volt (nem sorrendben), és aki a hét közül való volt, John Hancock volt. Ő egyike volt annak a nyolc elnöknek a második szakaszban, amelyet 1789 jelképez (a francia forradalom éve). E nyolc elnök közül egyedül ő volt az, aki az első szakaszban is elnökként szolgált, amelyet 1776 jelképez. Ebben a prófétai értelemben ő volt a nyolcadik, aki a hét közül való volt.

Ő az emberi korszak aláírása, mert az első korszak az istenit jelképezi, és így ő az az aláírás, amely összeköti a két korszakot (az istenit és az emberit). Az ő aláírása az emberi történelem legismertebb aláírása volt, és többet jelentett csodálatos kézírásánál.

John Hancock aláírása a Függetlenségi Nyilatkozaton a történelem leghíresebb aláírása. Nagy méretű és hivalkodó aláírása ikonikussá vált, az amerikai függetlenséget és az amerikai gyarmatok brit uralommal szembeni dacos ellenállását jelképezve. Hancock, aki 1776-ban, a Nyilatkozat aláírásának idején a Kontinentális Kongresszus elnöke volt, a beszámolók szerint szándékosan feltűnő módon írta alá a nevét, hogy III. György király szemüveg nélkül is elolvashassa azt, ezzel bátorságát és a függetlenség ügye iránti elkötelezettségét szimbolizálva.

Hancock egyike volt annak a nyolc elnöknek, akik az 1789 által jelképezett időszakhoz tartoztak, de egyúttal azok közé a hét férfi közé is tartozott, akik az 1776 által jelképezett időszakban voltak elnökök. Ő volt az elnök, amikor aláírták a Függetlenségi Nyilatkozatot. Hancock emberi aláírásával összekapcsolja a két időszakot, és mind az első, mind a második történelemben megtalálható. Az első történelem az istenit jelképezi, a második pedig az emberit, és az a kézjegy, amely e két történelmet összeköti, ama Csodálatos Nyelvész aláírása, aki egy emberi eszközt alkalmazott, hogy összekapcsolja az 1776 által jelképezett isteni időszakot az 1789 által jelképezett emberi időszakkal.

A világtörténelemben csak egyetlen másik aláírás van, amely ismertség tekintetében versenyre kelhet Hancock aláírásával; ez is egy 1789-hez és a francia forradalomhoz kapcsolódó aláírás. Ez az aláírás ugyanazt a fajta merészséget hordozza, amelyet Hancock kifejezésre akart juttatni, és Franciaország történetében található.

Ami a világszintű ismertséget és a jelképes jelentőséget illeti, Napóleon Bonaparte aláírása olyan ranggal bír, amely John Hancock aláírásáéhoz hasonlítható, noha eltérő történelmi és kulturális összefüggésben. Napóleon, Franciaország kiemelkedő katonai és politikai vezetője, jelentős nyomot hagyott Európa és a világ történelmében, különösen a napóleoni háborúk idején. Aláírása, amelyet gyakran merész és jellegzetes stílus jellemzett, hatalmas befolyásának és azoknak az átfogó változásoknak a jelképévé vált, amelyeket Európában véghezvitt, beleértve a Napóleoni Kódex néven ismert jogi reformokat is.

Hancock aláírásához hasonlóan, amely a brit uralommal szembeni dacos ellenállást és az amerikai függetlenség kivívásának törekvését jelképezi, Napóleon aláírása a merészség és becsvágy másfajta megnyilvánulását képviseli: az európai politikai határok átrajzolását és a francia forradalmi eszmék előmozdítását. Mindkét aláírás jelképszerűen fejezi ki az általuk képviselt történelmi személyiségek szerepét nemzeteik sorsának alakításában, valamint cselekedeteik tágabb következményeit a világtörténelemre nézve.

Amikor Ezékiel meglátta a kerekeket a kerekekben, amelyek az emberi események összetett kölcsönhatását jelképezték a száznegyvennégyezer elpecsételésének idejében zajló történelem során, e kerekek egyike már előképezve volt egy kerék által 1789-ben, amikor az Egyesült Államok alkotmánya — a köztársasági szarvval és a protestáns szarvval bíró fenevad — metszette Franciaországot, a fenevadat Egyiptom szarvával és Szodoma szarvával.

1789-től 1799-ig Franciaországot a „földrengés” rázta meg, amely a mélységből feljövő ateizmus fenevadától eredt. A száznegyvennégyezer elpecsételésének idejében 1789 azt az időszakot jelképezi, amely 2020. július 18-án kezdődött, amikor az ateizmus fenevada megdöntötte és megölte az igaz protestantizmus szarvát, majd 2020. november 3-án az ateizmus fenevada a republikánizmus szarvát is megdöntötte és megölte. 1789 kereke 2020 kerekét jelképezi, amint azt 2020. július 18. (istenség) és 2020. november 3. (emberség) szemlélteti.

Isten aláírása, amint azt az emberiség képviseli, a világ két legismertebb aláírásában található meg, amelyek egyaránt 1789-hez kötődnek, és egyaránt azokat a hatalmakat jelképezik, amelyek a pápaságot a föld trónjára helyezik, illetve onnan eltávolítják. 1789, mint annak a három útjelzőnek a közepe, amelyek Isten igazságának aláírását jelképezik, magában hordozza a „tizenhárom” gyarmat és a francia forradalom „lázadásának” aláírását.

1789-től 1799-ig a francia forradalom történetét jelképezi, a tízes szám pedig próbatételt jelent. 1789 az „igazság” első betűje, 1799 pedig a franciaországi időszak utolsó betűjét jelképezi. A középső időszakot 1793-ban Franciaország királyának kivégzése jellemezte, amikor a polgárok fellázadtak az ő gőgös királyi uralma ellen.

1789 az Egyesült Államok kétszarvú fenevadja számára a tizenharmadik betű lázadását, Franciaország kétszarvú fenevadja számára pedig az első betűt jelölte. Franciaország középső betűje 1793 volt, amikor Franciaország királyának fejét vették, Napóleon pedig az utolsó betűt képviselte, amikor 1799-ben átvette a kormányzat irányítását. Az „igazság” aláírása Franciaország megdöntésének történetében, amelyet 1789, 1793 és 1799 jelképez, egy prófétai kerék, amely össze van kapcsolva az 1776, 1789 és 1798 prófétai kerekével.

Mindkét történet magában foglalja az emberi történelem két legismertebb aláírását, ily módon az „igazság” isteni aláírását két emberi aláírással kapcsolva össze. Mindkét kerék összefügg a tizenharmadik betűvel a száznegyvennégyezer elpecsételésének időszakában, vagyis abban az időszakban, amely a két tanú 2020-ban történt megölésétől addig tart, amíg 2023-ban talpra álltak, amelyet 2023. október 7-e jelöl.

Tanulmányunkat a következő cikkben folytatjuk.