In the book of Ezekiel, the ‘siege’ of Jerusalem is the ‘sign’ that is the test by which our eternal destiny will be decided, for it marks the formation of the image of the beast.
Ezékiel könyvében Jeruzsálem „ostroma” az a „jel”, az a próba, amely által örök sorsunk eldől, mert ez jelzi a fenevad képének kialakulását.
“The Lord has shown me clearly that the image of the beast will be formed before probation closes; for it is to be the great test for the people of God, by which their eternal destiny will be decided. …
„Az Úr világosan megmutatta nekem, hogy a fenevad képmása a kegyelmi idő lezárulta előtt fog felállíttatni; mert ez lesz Isten népe számára a nagy próba, amely által örök sorsuk eldől. …”
“This is the test that the people of God must have before they are sealed. All who proved their loyalty to God by observing His law, and refusing to accept a spurious sabbath, will rank under the banner of the Lord God Jehovah, and will receive the seal of the living God. Those who yield the truth of heavenly origin and accept the Sunday sabbath, will receive the mark of the beast.” Manuscript Releases, volume 15, 15.
„Ez az a próba, amelyen Isten népének át kell mennie, mielőtt elpecsételtetnék. Mindazok, akik Isten iránti hűségüket az Ő törvényének megtartásával, valamint egy hamis szombat elfogadásának elutasításával bizonyították, az Úr Isten, Jehova zászlaja alá fognak felsorakozni, és megkapják az élő Isten pecsétjét. Akik pedig feladják a mennyei eredetű igazságot, és elfogadják a vasárnapi szombatot, felveszik a fenevad bélyegét.” Manuscript Releases, 15. kötet, 15.
The Christians that fled Jerusalem at the ‘sign’ of Cestius, did so because they had been forewarned and recognized the ‘sign’ when it arrived. Recognizing the formation of the image of the beast is to recognize the “events,” “preparations” and “movements” that lead to the Sunday law. The prophetic elements that make up the ‘sign’ must be understood in advance of the sign. When Cestius began the siege it was too late to learn what the sign was.
Azok a keresztények, akik Cestius „jele” láttán elmenekültek Jeruzsálemből, azért tették ezt, mert előre figyelmeztetést kaptak, és felismerték a „jelet”, amikor az megjelent. A fenevad képmása kialakulásának felismerése annyit jelent, mint felismerni azokat az „eseményeket”, „előkészületeket” és „mozgásokat”, amelyek a vasárnapi törvényhez vezetnek. A prófétai elemeket, amelyek a „jelet” alkotják, még a jel bekövetkezte előtt kell megérteni. Amikor Cestius megkezdte az ostromot, már túl késő volt megtanulni, mi is a jel.
“Already preparations are advancing, and movements are in progress, which will result in making an image to the beast. Events will be brought about in the earth’s history that will fulfill the predictions of prophecy for these last days.” Review and Herald, April 23, 1889.
„Az előkészületek már folynak, és olyan megmozdulások vannak folyamatban, amelyek a fenevad képének elkészítéséhez vezetnek. A föld történelmében olyan események fognak bekövetkezni, amelyek beteljesítik a prófécia e végső napokra vonatkozó előrejelzéseit.” Review and Herald, 1889. április 23.
Preparations, Movements and Events
Előkészületek, Mozgalmak és Események
The “preparations,” “movements” and “events” must be recognized in advance of the test.
A „felkészüléseket”, „mozgalmakat” és „eseményeket” a próba előtt kell felismerni.
“All that God has in prophetic history specified to be fulfilled in the past has been, and all that is yet to come in its order will be. Daniel, God’s prophet, stands in his place. John stands in his place. In the Revelation the Lion of the tribe of Judah has opened to the students of prophecy the book of Daniel, and thus is Daniel standing in his place. He bears his testimony, that which the Lord revealed to him in vision of the great and solemn events which we must know as we stand on the very threshold of their fulfillment.
„Mindaz, amiről Isten a prófétai történelemben kijelentette, hogy a múltban be kell teljesednie, be is teljesedett; és mindaz, aminek rendelt idejében még el kell jönnie, el is fog jönni. Dániel, Isten prófétája, a maga helyén áll. János a maga helyén áll. A Jelenések könyvében a Júda törzséből való Oroszlán megnyitotta a prófécia tanulmányozói előtt Dániel könyvét, és így Dániel a maga helyén áll. Bizonyságot tesz arról, amit az Úr látomásban kinyilatkoztatott neki ama nagy és ünnepélyes eseményekről, amelyeket ismernünk kell, miközben beteljesedésük legküszöbén állunk.”
“In history and prophecy the Word of God portrays the long continued conflict between truth and error. That conflict is yet in progress. Those things which have been, will be repeated.” Selected Messages, book 2, 109.
„A történelemben és a próféciában Isten Igéje az igazság és a tévelygés között régóta tartó küzdelmet tárja elénk. Ez a küzdelem még mindig folyamatban van. Ami egyszer megtörtént, meg fog ismétlődni.” Selected Messages, 2. könyv, 109.
We “must know” “the great and solemn events as we stand on the very threshold of their fulfillment.” The threshold identifies our need to understand the events in advance of their fulfilment.
„Tudnunk kell” „a nagy és ünnepélyes eseményeket, miközben beteljesedésük legküszöbén állunk.” A küszöb arra utal, hogy szükségünk van arra, hogy az eseményeket azok beteljesedése előtt megértsük.
“But the stern tracings of the prophetic pencil reveal a change in this peaceful scene. The beast with lamb-like horns speaks with the voice of a dragon, and ‘exerciseth all the power of the first beast before him.’ The spirit of persecution manifested by paganism and the papacy is again to be revealed. Prophecy declares that this power will say ‘to them that dwell on the earth, that they should make an image to the beast.’ [Revelation 13:14.] The image is made to the first or leopard-like beast, which is the one brought to view in the third angel’s message. By this first beast is represented the Roman Church, an ecclesiastical body clothed with civil power, having authority to punish all dissenters. The image to the beast represents another religious body clothed with similar power. The formation of this image is the work of that beast whose peaceful rise and mild professions render it so striking a symbol of the United States. Here is to be found an image of the papacy. When the churches of our land, uniting upon such points of faith as are held by them in common, shall influence the State to enforce their decrees and sustain their institutions, then will Protestant America have formed an image of the Roman hierarchy. Then the true church will be assailed by persecution, as were God’s ancient people. Almost every century furnishes examples of what bigotry and malice can do under a plea of serving God by protecting the rights of Church and State. Protestant churches that have followed in the steps of Rome by forming alliance with worldly powers have manifested a similar desire to restrict liberty of conscience. In the seventeenth century thousands of non-conformist ministers suffered under the rule of the Church of England. Persecution always follows religious favoritism on the part of secular governments.” Spirit of Prophecy, volume 4, 277.
„Ám a prófétai ceruza komor vonásai változást tárnak fel ebben a békés jelenetben. A bárányszerű szarvakat viselő fenevad sárkány hangján szól, és „gyakorolja amaz első fenevad minden hatalmát őelőtte”. Az üldözésnek az a szelleme, amely a pogányságban és a pápaságban nyilvánult meg, ismét meg fog mutatkozni. A prófécia kijelenti, hogy ez a hatalom azt fogja mondani „a föld lakosainak, hogy csinálják meg a fenevad képét”. [Jelenések 13:14.] A kép az első, vagyis a párduchoz hasonló fenevad számára készül, amely az, amely a harmadik angyal üzenetében kerül bemutatásra. Ezt az első fenevadat a római egyház jelképezi: olyan egyházi testület, amely polgári hatalommal van felruházva, és felhatalmazással bír arra, hogy minden ellenvéleményt vallót megbüntessen. A fenevad képe egy másik, hasonló hatalommal felruházott vallási testületet jelképez. E kép létrehozása annak a fenevadnak a műve, amelynek békés felemelkedése és szelíd megnyilatkozásai oly feltűnő jelképpé teszik az Egyesült Államokról. Itt található meg a pápaság képe. Amikor országunk egyházai, egyesülve a hit azon pontjai mentén, amelyeket közösen vallanak, befolyásolni fogják az államot, hogy kikényszerítse rendeleteiket és fenntartsa intézményeiket, akkor a protestáns Amerika megalkotja a római hierarchia képmását. Akkor az igaz egyházat üldözés fogja érni, miként Isten ősi népét is. Szinte minden század szolgáltat példákat arra, mire képes a vakbuzgóság és a rosszindulat, amikor Isten szolgálatának ürügye alatt az egyház és az állam jogait védelmezik. A protestáns egyházak, amelyek Róma nyomdokaiban jártak azáltal, hogy szövetséget kötöttek a világi hatalmakkal, hasonló törekvést tanúsítottak a lelkiismereti szabadság korlátozására. A tizenhetedik században a nonkonformista lelkészek ezrei szenvedtek az anglikán egyház uralma alatt. Az üldözés mindig a világi kormányzatok részéről tanúsított vallási részrehajlást követi.” Spirit of Prophecy, 4. kötet, 277.
The formation of the image of the beast is accomplished first in the United States, and thereafter in the world.
A fenevad képének kialakulása először az Egyesült Államokban megy végbe, azután pedig a világban.
“Foreign nations will follow the example of the United States. Though she leads out, yet the same crisis will come upon our people in all parts of the world.” Testimonies, volume 6, 395.
„Az idegen nemzetek követni fogják az Egyesült Államok példáját. Noha ő jár az élen, ugyanaz a válság fog ránk törni népünkre a világ minden részén.” Testimonies, 6. kötet, 395.
The Edict of Milan in 313 represents the starting of the formation, and also identifies the closed door for Seventh-day Adventists. Constantine of the west and Licinius of the east attached a treaty marriage to the Edict, when Constantine gave his half-sister Constantia to Licinius in the fourth treaty marriage represented in a prophetic line of the six treaty marriages within the prophetic history of Daniel eleven. The first two were associated with wars between the north and south, the next two were civil wars between east and west and the last two are symbolic marriages of the papal church power and state power.
A 313-as milánói ediktum a formálódás kezdetét jelenti, és egyúttal a zárt ajtót is azonosítja a Hetednapi Adventisták számára. A nyugati Constantinus és a keleti Licinius az ediktumhoz egy szerződéses házasságot kapcsoltak, amikor Constantinus féltestvérét, Constantiát Liciniusnak adta a negyedik szerződéses házasságban, amely prófétai vonalban ábrázolja a Dániel 11 prófétai történetében szereplő hat szerződéses házasság egyikét. Az első kettő az észak és dél közötti háborúkhoz kapcsolódott, a következő kettő kelet és nyugat közötti polgárháború volt, az utolsó kettő pedig a pápai egyházi hatalom és az államhatalom jelképes házassága.
Antiochus II Theos set aside his wife Laodice I to marry the Ptolemaic princess Berenice (daughter of Ptolemy II) around 252 BC. The treaty marriages of the Seleucid Empire were accomplished between the king of the north and the king of the south, whereas; the treaty marriage of 313 was between the emperor of the east and the emperor of the west.
II. Antiochosz Theosz Kr. e. 252 körül félretette feleségét, I. Laodikét, hogy feleségül vegye a Ptolemaiosz-házbeli Berenikét (II. Ptolemaiosz leányát). A Szeleukida Birodalom szerződéses házasságai az északi király és a déli király között köttettek, míg a 313. évi szerződéses házasság a keleti császár és a nyugati császár között jött létre.
The treaty marriage of Antiochus II Theos in 252 BC, represented the beginning of the Seleucid Empire that reached its conclusion as an empire in the history represented in verses ten through sixteen of Daniel eleven. In the final history of the Seleucid empire another treaty marriage was accomplished by Antiochus III the Great, when he gave his daughter Cleopatra I Syra, (the very first Cleopatra of prophetic history) to Ptolemy V in 193 BC. At the time Ptolemy V was about 16 and Cleopatra I Syra about 10 years old. Their marriage was a diplomatic settlement after the fifth Syrian war. The alpha treaty marriage between the king of the north and south in Daniel eleven had marked the end of the second Syrian war.
II. Antiokhosz Theosz Kr. e. 252-ben kötött szerződéses házassága a Szeleukida Birodalom kezdetét jelképezte, amely mint birodalom Dániel tizenegyedik fejezete tíztől tizenhatig terjedő verseiben ábrázolt történelemben jutott el végkifejletéhez. A Szeleukida Birodalom végső történelmében egy másik szerződéses házasságot is kötött III. Antiokhosz, a Nagy, amikor Kr. e. 193-ban leányát, I. Kleopátra Syrát (a prófétikus történelem legelső Kleopátráját) V. Ptolemaiosznak adta. Abban az időben V. Ptolemaiosz körülbelül 16, Kleopátra I Syra pedig körülbelül 10 éves volt. Házasságuk diplomáciai rendezés volt az ötödik szíriai háborút követően. Az északi és a déli király között Dániel tizenegyedik fejezetében szereplő alfa szerződéses házasság a második szíriai háború végét jelezte.
The last Cleopatra of prophetic history interacted with both Julius Caesar and thereafter with Mark Antony. After the assassination of Julius Caesar in 44 BC the second Triumvirate was formed in 43 BC. Three men made up the triumvirate and after one of those three, Marcus Lepidus was forced out of the threefold union by Octavian, a power struggle between Mark Antony of the east and Octavian of the west ensued. At Brundisium, in 40 BC a treaty between the two eastern and western rivals was made. The treaty included the marriage between Octavian’s sister Octavia and Mark Antony. The treaty and accompanying marriage did not hold, and after Mark Antony became involved with Cleopatra, he divorced Octavia in 32 BC. At the battle of Actium in 31 BC, the empires of east and west were consolidated into one power, and Octavian thereafter became Augustus Caesar, the symbol of the height of Roman glory and power.
A prófétai történelem utolsó Kleopátrája kapcsolatba került Julius Caesarral, majd ezt követően Marcus Antoniusszal is. Julius Caesar Kr. e. 44-ben történt meggyilkolása után Kr. e. 43-ban létrejött a második triumvirátus. Három férfi alkotta a triumvirátust, és miután e három közül az egyiket, Marcus Lepidust, Octavianus kiszorította a hármas szövetségből, hatalmi küzdelem bontakozott ki a keletet képviselő Marcus Antonius és a nyugatot képviselő Octavianus között. Brundisiumban Kr. e. 40-ben szerződést kötöttek a két keleti és nyugati vetélytárs között. A szerződés magában foglalta Octavianus nővérének, Octaviának és Marcus Antoniusnak a házasságát is. A szerződés és a vele járó házasság nem bizonyult tartósnak, és miután Marcus Antonius viszonyba keveredett Kleopátrával, Kr. e. 32-ben elvált Octaviától. Az actiumi csatában Kr. e. 31-ben a kelet és a nyugat birodalmai egyetlen hatalommá egyesültek, és Octavianus ezt követően Augustus Caesarrá lett, a római dicsőség és hatalom tetőpontjának jelképe.
Prophetically the first treaty marriage of Daniel eleven was between the kings of the north and south in an attempt to end hostilities between the two combatants who were struggling to re-establish the empire of Alexander the Great. That first treaty marriage between the Seleucids and the Ptolemy’s of Egypt was the alpha treaty marriage of the Seleucid and Ptolemaic kingdoms, which typified the omega treaty marriage between the same two powers. In the last or omega treaty marriage, the very first or alpha Cleopatra of Egyptian history became the prophetic link to the last, or omega Cleopatra; whose relationship with Mark Antony became the point of reference for the divorce of Octavia and Mark Antony. The divorce marked the renewed hostilities between Mark Antony of the east and Octavian of the west which ended at the battle of Actium in 31 BC.
Prófétikus értelemben Dániel tizenegyedik fejezetének első szerződéses házassága az északi és a déli király között köttetett, annak érdekében, hogy véget vessen az ellenségeskedéseknek a két harcoló fél között, akik Nagy Sándor birodalmának újbóli helyreállításáért küzdöttek. Ez az első szerződéses házasság a Szeleukidák és Egyiptom Ptolemaioszai között a szeleukida és ptolemaioszi királyságok alfa szerződéses házassága volt, amely előképe volt az ugyanazon két hatalom közötti ómega szerződéses házasságnak. Az utolsó, vagyis ómega szerződéses házasságban az egyiptomi történelem legelső, vagyis alfa Kleopátrája vált a prófétikus összekötő kapoccsá az utolsó, vagyis ómega Kleopátrához; akinek Marcus Antoniusszal való kapcsolata vált Octavia és Marcus Antonius válásának viszonyítási pontjává. A válás jelezte a kelet Marcus Antoniusa és a nyugat Octavianusa közötti ellenségeskedések megújulását, amelyek Kr. e. 31-ben az actiumi csatában értek véget.
The treaty marriage of Brundisium in 40 BC was the alpha treaty marriage of the struggle between east and west, just as the treaty marriage of Laodice and Antiochus II Theo was the alpha of the struggle between north and south. The treaty marriage of 313 was the omega to the alpha treaty marriage of Mark Antony and Octavia, just as the treaty marriage between Ptolemy V and Cleopatra I Syra was the omega treaty marriage of the northern and southern kingdoms. The three treaty marriages that led to the omega treaty marriage of 313 all align, and provide three witnesses to the prophetic characteristics associated with the Edict of Milan. Together the four literal treaty marriages of east, west, north and south align with the two symbolic treaty marriages of the papacy.
A brundisiumi szerződéses házasság Kr. e. 40-ben a kelet és nyugat közötti küzdelem alfa szerződéses házassága volt, miként Laodiké és II. Theos Antiochus szerződéses házassága is az észak és dél közötti küzdelem alfája volt. A 313-as szerződéses házasság Márk Antonius és Octavia alfa szerződéses házasságának omegája volt, miként V. Ptolemaiosz és I. Kleopátra Szüra közötti szerződéses házasság is az északi és déli királyságok omega szerződéses házassága volt. A három szerződéses házasság, amely a 313-as omega szerződéses házassághoz vezetett, mind összhangban áll, és három tanúbizonyságot szolgáltat a milánói ediktumhoz kapcsolódó prófétai jellemzőkre. Együtt a kelet, nyugat, észak és dél négy szó szerinti szerződéses házassága összhangban áll a pápaság két jelképes szerződéses házasságával.
In 496, Clovis the king of the Franks was married to Clotilda. Clotilda was a Burgundian princess, the daughter of King Chilperic II of Burgundy. After her father and mother were murdered in a family power struggle, she lived under the protection of her uncle before being given in marriage to Clovis I, king of the Franks, in 493. She was a Catholic, that is, she held the Nicene/orthodox faith of the Roman Church. This set her apart from many other Germanic royal families of the time, who were Arian Christians. Her mother Caretena had been Catholic, and Clotilda was raised in that faith. She is remembered for persistently urging Clovis to abandon paganism and accept Catholic baptism, and thereafter his conversion in 496 is one of the most important events in the early history of France and of Western so-called Christianity.
496-ban Klodvig, a frankok királya, Klotildát vette feleségül. Klotilda burgund hercegnő volt, II. Chilperik burgund király leánya. Miután apját és anyját egy családi hatalmi küzdelem során meggyilkolták, nagybátyja oltalma alatt élt, mígnem 493-ban feleségül adták I. Klodvighoz, a frankok királyához. Katolikus volt, vagyis a római egyház niceai/ortodox hitét vallotta. Ez megkülönböztette őt a kor számos más germán királyi családjától, akik ariánus keresztények voltak. Anyja, Caretena, katolikus volt, és Klotildát ebben a hitben nevelték fel. Úgy emlékeznek rá, mint aki állhatatosan sürgette Klodvigot, hogy hagyjon fel a pogánysággal, és fogadja el a katolikus keresztséget; ezt követően az ő 496-ban bekövetkezett megtérése Franciaország és az úgynevezett nyugati kereszténység korai történetének egyik legfontosabb eseménye.
Clovis vowed that if he won the battle of Tolbiac he would convert to Clotilda’s Catholic faith and be baptized. The Alemanni king was killed, their army broke, and the Franks won. After the victory Clotilda arranged for Bishop Remigius of Reims to instruct Clovis, and he was baptized (traditionally on Christmas Day 496), along with several thousand of his warriors.
Klodvig megfogadta, hogy ha megnyeri a tolbiaci csatát, áttér Klotild katolikus hitére, és megkeresztelkedik. Az alemannok királya elesett, hadseregük felbomlott, és a frankok győztek. A győzelem után Klotild megszervezte, hogy reimsi Remigius püspök oktassa Klodvigot, és ő meg is keresztelkedett (a hagyomány szerint 496 karácsonyán), több ezer harcosával együtt.
Clovis was the king of the Franks, which in modern terms is the king of France. He became the first of the kings of Europe who would ultimately surrender their pagan religion and turn to Catholicism. For this reason, Clovis is considered the “eldest son of the Catholic church,” and France is called, “the eldest daughter of the Catholic church.” In 1980, when pope John Paul II visited France he asked, “France, eldest daughter of the Church, are you faithful to your baptism?”
Klodvig a frankok királya volt, ami mai megfogalmazásban Franciaország királyát jelenti. Ő lett az európai királyok közül az első, aki végül feladta pogány vallását, és a katolicizmushoz fordult. Emiatt Klodvigot a „katolikus egyház legidősebb fiának” tekintik, Franciaországot pedig „a katolikus egyház legidősebb leányának” nevezik. 1980-ban, amikor II. János Pál pápa Franciaországba látogatott, ezt kérdezte: „Franciaország, az Egyház legidősebb leánya, hű vagy-e keresztségedhez?”
Clovis' conversion to Nicene Catholicism identifies the start of a symbolic marriage procession that would lead to the symbolic treaty marriage of 538. The symbolic treaty marriage between Clovis and the whore who commits fornication with the kings of the earth was typified by the four previous treaty marriages in Daniel eleven. Clovis was the first European king to provide military and economic support for the Roman church and Clovis is therefore represented within the history in Daniel eleven.
Clovisnak a niceai katolicizmusra való megtérése egy jelképes házassági menet kezdetét jelöli, amely elvezetett az 538-as jelképes szerződéses házassághoz. A Clovis és a föld királyaival paráználkodó parázna közötti jelképes szerződéses házasságot Dániel tizenegyedik fejezetének négy korábbi szerződéses házassága előképezte. Clovis volt az első európai király, aki katonai és gazdasági támogatást nyújtott a római egyháznak, ezért Clovist Dániel tizenegyedik fejezetének történelmi leírása is ábrázolja.
And arms shall stand on his part, and they shall pollute the sanctuary of strength, and shall take away the daily sacrifice, and they shall place the abomination that maketh desolate. Daniel 11:31.
És seregek állnak majd az ő részén, és megfertőztetik az erősség szentélyét, és elveszik a mindennapi áldozatot, és felállítják a pusztító utálatosságot. Dániel 11:31.
Clovis in 496 marks the beginning of the European political structures to “stand up” to aid the papacy as it rose to power. It marks the beginning of a symbolic marriage procession. The “arms” of the verse would also pollute the “sanctuary of strength,” which for both pagan and papal Rome is the city of Rome.
Klóvisz 496-ban jelzi annak kezdetét, hogy az európai politikai struktúrák „felkeljenek”, hogy segítségére legyenek a pápaságnak hatalomra emelkedése során. Ez egy jelképes menyegzői menet kezdetét jelöli. A vers „fegyveres erői” a „várként szolgáló szentélyt” is megfertőznék, amely mind a pogány, mind a pápai Róma számára Róma városa.
Two Sanctuary's
Két szentélyé
There are two different Hebrew words in the book of Daniel that are translated as “sanctuary.” The Hebrew words ‘miqdash’ and ‘qodesh’ are both translated as “sanctuary,” but qodesh can only represent a holy entity, whereas miqdash can represent either a holy or unholy sanctuary—as determined by context.
Dániel könyvében két különböző héber szó szerepel, amelyeket „szentély”-nek fordítanak. A „miqdash” és a „qodesh” héber szavakat egyaránt „szentély”-nek fordítják, a qodesh azonban csak szent valóságot jelölhet, míg a miqdash a szövegösszefüggéstől függően akár szent, akár szentségtelen szentélyre is utalhat.
The “sanctuary of strength” in verse thirty-one is ‘miqdash’ and represents the sanctuary of Rome’s strength, which for both pagan and papal Rome was the city of Rome. From the battle of Actium, when Octavian united the empire, pagan Rome was invincible for three hundred and sixty years (a time) in fulfilment of verse twenty-four of Daniel eleven.
A harmincegyedik versben szereplő „erősség szentélye” a héber ‘miqdash’, és Róma erejének szentélyét jelképezi, amely mind a pogány, mind a pápai Róma számára Róma városa volt. Az actiumi csatától kezdve, amikor Octavianus egyesítette a birodalmat, a pogány Róma háromszázhatvan éven át (egy ideig) legyőzhetetlen volt, Dániel tizenegyedik fejezete huszonnegyedik versének beteljesedéseként.
He shall enter peaceably even upon the fattest places of the province; and he shall do that which his fathers have not done, nor his fathers’ fathers; he shall scatter among them the prey, and spoil, and riches: yea, and he shall forecast his devices against the strong holds, even for a time. Daniel 11:24.
Békességesen vonul be még a tartomány legkövérebb helyeire is; és olyat cselekszik, amit sem atyái, sem atyáinak atyái nem cselekedtek: zsákmányt, prédát és gazdagságot szór szét közöttük; sőt terveket sző az erősségek ellen is, de csak egy ideig. Dániel 11:24.
When pagan Rome ruled from the city of Rome it was invincible, but when Constantine moved the capital to Constantinople in 330, the “time” of verse twenty-four was fulfilled. When the last of the three horns (the Goths) of Daniel seven were driven out of the city, papal Rome prophetically took the throne as the fifth kingdom of Bible prophecy in 538. The Goths had besieged Rome, but ultimately retreated as Belsarius, general for Justinian secured the city. The Roman church then ruled supremely for twelve hundred and sixty years until Napoleon had the pope removed and put in exile in 1798.
Amikor a pogány Róma Róma városából uralkodott, legyőzhetetlen volt, de amikor Konstantin 330-ban Konstantinápolyba helyezte át a fővárost, beteljesedett a huszonnegyedik vers „ideje”. Amikor Dániel hetedik fejezetének három szarva közül az utolsót (a gótokat) kiűzték a városból, a pápai Róma prófétai értelemben 538-ban elfoglalta a trónt mint a bibliai prófécia ötödik királysága. A gótok ostrom alá vették Rómát, de végül visszavonultak, miután Belisarius, Jusztiniánusz hadvezére biztosította a várost. A római egyház ezután ezerkétszázhatvan éven át uralkodott teljhatalommal, míg Napóleon 1798-ban eltávolíttatta a pápát és száműzetésbe küldte.
Rome, “the sanctuary of strength” was “polluted,” (polluted, meaning ‘wounded or dissolved’), through the “arms” from the ongoing warfare against the city, represented primarily by the first four trumpets of Revelation chapter eight.
Rómát, „az erősség szentélyét” „megfertőzték” (a megfertőzték jelentése: „megsebezték vagy feloszlatták”) a város ellen folyó szakadatlan hadviselésből eredő „karok” által, amelyet elsősorban a Jelenések könyve nyolcadik fejezetének első négy trombitája ábrázol.
The history that ensued from 496 onward would see the city of Rome polluted as it changed from the power and glory of the Roman empire unto the power and glory of the Roman Catholic empire. Those arms would take away the religion of paganism, represented by the word “daily” in the passage, as they accepted the religion of Nicene Catholicism.
Az ezt követő történelem 496-tól fogva azt látta, hogy Róma városa beszennyeződött, amint a Római Birodalom hatalmából és dicsőségéből a római katolikus birodalom hatalmába és dicsőségébe ment át. Azok a karok eltávolították a pogányság vallását, amelyet az igeszakaszban a „mindennapi” szó jelképez, mivel elfogadták a niceai katolicizmus vallását.
At the battle of Vouillé, Clovis defeated the Arian Visigoths under Alaric II and took Aquitaine. In the aftermath of the victory, in 508, the Eastern emperor Anastasius I (in Constantinople) honored Clovis for his victory over the Visigoths. Gregory of Tours says that Anastasius sent Clovis' official papers making him consul. At Tours, in Saint Martin’s church, Clovis put on a purple tunic and cloak, set a diadem on his head, rode out, and scattered gold and silver to the crowd. Gregory says that from that day he was hailed as consul and recognized by the Roman emperor that Clovis was a legitimate Christian king in the west. He was rewarded for breaking the Arian Visigoths, whom Constantinople also opposed. 508 is the year the emperor in the East publicly honored the Catholic Frankish king—church, victory, and Roman legitimacy in one scene. 508 is the year the Frankish Catholic kingdom stood as the dominant Catholic power in Gaul after breaking Arian Visigoth’s rule. Clovis is the first major barbarian king to fight for Nicene Catholicism against Arian kingdoms, and thus the prototype of the French role as “eldest daughter of the Church.” Clovis represents the period of 496 unto 508 and is the alpha symbol of the symbolic marriage treaty. The thirty years from 508 unto 538 are represented by Justinian who is the omega symbol of the procession.
A vouillé-i csatában Klodvig legyőzte II. Alarik ariánus vizigótjait, és elfoglalta Aquitaniát. A győzelem következményeként 508-ban I. Anasztasziosz keleti császár (Konstantinápolyban) kitüntette Klodvigot a vizigótok fölött aratott győzelméért. Tours-i Gergely azt írja, hogy Anasztasziosz elküldte Klodvignak hivatalos okiratait, amelyek konzullá tették őt. Tours-ban, Szent Márton templomában Klodvig bíborszínű tunikát és palástot öltött, diadémot helyezett a fejére, kivonult, és aranyat meg ezüstöt szórt a sokaság közé. Gergely szerint attól a naptól fogva konzulként üdvözölték, és a római császár elismerte, hogy Klodvig törvényes keresztény király nyugaton. Jutalmat kapott azért, mert megtörte az ariánus vizigótokat, akiket Konstantinápoly szintén ellenzett. 508 az az év, amikor a keleten uralkodó császár nyilvánosan megtisztelte a katolikus frank királyt — egyetlen jelenetben egyesül az egyház, a győzelem és a római legitimáció. 508 az az év, amikor a frank katolikus királyság, miután megtörte az ariánus vizigót uralmat, Galliában az uralkodó katolikus hatalomként állt. Klodvig az első jelentős barbár király, aki a niceai katolicizmusért harcolt az ariánus királyságok ellen, és így a francia szerep mint „az Egyház legidősebb leánya” ősképe. Klodvig az 496-tól 508-ig terjedő időszakot képviseli, és a szimbolikus házassági szerződés alfa-szimbóluma. Az 508-tól 538-ig terjedő harminc évet Jusztiniánusz képviseli, aki a menet omega-szimbóluma.
In 538, the “arms” placed the papal power on the throne of the earth for 1260 years. It was then that the symbolic treaty marriage was consummated at the conclusion of the marriage procession that had begun in 496. In 1798, the treaty marriage that had begun between the pope of Rome and Clovis of France, was disannulled when Napoleon of France divorced the papal power by having his general take the pope captive.
538-ban a „karok” 1260 évre a pápai hatalmat a föld trónjára emelték. Ekkor teljesedett be jelképesen a szerződéses házasság a házassági menet végén, amely 496-ban kezdődött. 1798-ban a szerződéses házasság, amely Róma pápája és a franciaországi Klodvig között kezdődött, felbontatott, amikor a franciaországi Napóleon elvált a pápai hatalomtól azáltal, hogy tábornokával foglyul ejtette a pápát.
The alpha symbolic papal treaty marriage, which had begun its marriage procession in 496, was consummated at the Sunday law in 538, and it was thereafter disannulled in 1798, just as was every other treaty marriage of Daniel eleven. Revelation adds to the papal marital relationship between the kings of Europe and popes of Catholicism, for the dragon of Revelation twelve is both Satan and pagan Rome’s kings.
Az alfa jelképes pápai szerződéses házasság, amely 496-ban kezdte meg házassági menetét, 538-ban, a vasárnaptörvény idején teljesedett be, majd ezt követően 1798-ban érvényteleníttetett, miként Dániel tizenegy minden egyéb szerződéses házassága is. A Jelenések könyve hozzátesz valamit a pápai házassági kapcsolathoz Európa királyai és a katolicizmus pápái között, mert a Jelenések könyve tizenkettedik fejezetének sárkánya egyaránt a Sátán és a pogány Róma királyai.
“Thus while the dragon, primarily, represents Satan, it is, in a secondary sense, a symbol of pagan Rome.” The Great Controversy, 439.
„Így tehát, míg a sárkány elsődlegesen Sátánt jelképezi, másodlagos értelemben a pogány Róma szimbóluma.” The Great Controversy, 439.
In Revelation John informs us of three things the kings (the dragon) gave to the sea beast of Catholicism.
A Jelenések könyvében János tájékoztat bennünket arról a három dologról, amelyet a királyok (a sárkány) a katolicizmus tengerből feljövő fenevadjának adtak.
And the beast which I saw was like unto a leopard, and his feet were as the feet of a bear, and his mouth as the mouth of a lion: and the dragon gave him his power, and his seat, and great authority. Revelation 13:2.
És a fenevad, amelyet láttam, hasonló volt a párduchoz, lábai pedig olyanok voltak, mint a medve lábai, szája pedig olyan, mint az oroszlán szája; és a sárkány neki adta az ő erejét, az ő királyi székét és nagy hatalmát. Jelenések 13:2.
In 496, the kings of Europe began providing the papal beast their “power” as represented by their military might and economic support. They had moved the capital of their empire to Constantinople in 330, leaving the city of Rome as the “seat” of the papal authority. The “arms” thereafter identified the papal church as the head of all churches in 533 with the decree of Justinian. The decree included the use of their military might to persecute those who the papacy identified as heretics, thus placing their civil “authority” into the hands of the popes.
496-ban Európa királyai elkezdték a pápai fenevadnak adni „erejüket”, amint azt katonai hatalmuk és gazdasági támogatásuk jelképezte. Birodalmuk fővárosát 330-ban Konstantinápolyba helyezték át, így Róma városa a pápai hatalom „székhelyévé” vált. Az „erők” ezt követően Jusztiniánusz 533-as rendeletével a pápai egyházat mint minden egyház fejét azonosították. A rendelet magában foglalta katonai erejük felhasználását is azok üldözésére, akiket a pápaság eretnekeknek minősített, ily módon polgári „hatalmukat” a pápák kezébe helyezve.
The alpha treaty marriage between the papacy and the kings of Europe began with Clovis in 496. By 508, paganism, the legal religion of the realm was set aside for the religion of Nicene Catholicism. In 533, Justinian identified the papacy as the head of all churches, and surrendered the legal authority of their respective thrones unto the papal power.
A pápaság és Európa királyai közötti alfa szövetségi házasság 496-ban, Klodviggal kezdődött. 508-ra a pogányságot, a birodalom törvényes vallását félretették a niceai katolicizmus vallása javára. 533-ban Justinianus a pápaságot minden egyház fejének nyilvánította, és a megfelelő trónok törvényes hatalmát átadta a pápai hatalomnak.
The Alpha and Omega Seat
Az Alfa és Omega trónja
In 330, the city of Rome was left in the hands of the Roman church where she would be seated until she is destroyed in the lake of fire at Christ’s second coming. In 538, she was officially seated again upon the papal throne, thus identifying the history of 330 unto 538 as a prophetic period that begins with an alpha seat and ends with an omega seat. The period represents the ending of the fourth kingdom of Bible prophecy (Pergamos) as a progressive demise beginning in 330 and ending in 538 with the arrival of Thyatira. Both western and eastern Rome continued the slow dissolution beyond 538, but the period began with giving the seat, representing the city of Rome to the papacy in 330, until the seat became not simply a throne over the city, but over the kingdom represented by the city in 538.
330-ban Róma városát a római egyház kezébe hagyták, ahol ő foglal majd helyet mindaddig, amíg Krisztus második eljövetelekor el nem pusztul a tűz tavában. 538-ban ismét hivatalosan helyet foglalt a pápai trónon, ezáltal azonosítva a 330-tól 538-ig terjedő történelmet mint olyan prófétai időszakot, amely egy alfa székkel kezdődik és egy ómega székkel végződik. Ez az időszak a bibliai prófécia negyedik királyságának (Pergamosz) befejeződését jelképezi mint fokozatos hanyatlást, amely 330-ban kezdődik és 538-ban, Thyatira eljövetelével ér véget. Mind a nyugati, mind a keleti Róma folytatta lassú felbomlását 538 után is, de az időszak a szék átadásával kezdődött, amely 330-ban Róma városának a pápaság részére való átadását jelképezi, mígnem 538-ban a szék nem pusztán a város feletti trónná, hanem a város által jelképezett királyság feletti trónná lett.
330 to 538 is a specific prophetic period that defines the ‘eight’ waymarks of the papacy’s empowerment. Those eight steps are repeated in the healing of the papacy’s deadly wound at the soon-coming Sunday law.
A 330-tól 538-ig terjedő időszak egy meghatározott prófétai periódus, amely kijelöli a pápaság felhatalmazásának „nyolc” útjelzőjét. Ez a nyolc lépés megismétlődik a pápaság halálos sebének meggyógyításában a hamarosan bekövetkező vasárnapi törvény idején.
The first of the eight steps was the giving of the city of Rome to the papal power, and the eighth step was the giving of the city as the throne of the fifth kingdom of Bible prophecy. This identifies 538 as the seat, and as ‘the eighth step, that is of the previous seven steps.’ The first step was the giving of the seat and the eighth step was the giving of the seat; thus, the first step in 330 is the alpha and 538 is the omega. Two seats, three horns removed, the daily taken away, Clovis’ conversion and Justinian’s decree equal eight total steps that identify the marriage procession, and ultimately the marriage.
A nyolc lépés közül az első Róma városának a pápai hatalomnak való átadása volt, a nyolcadik lépés pedig a városnak mint a bibliai prófécia ötödik királysága trónjának való átadása. Ez 538-at az ülőhelynek azonosítja, valamint mint „a nyolcadik lépést, amely az előző hét lépésből való”. Az első lépés az ülőhely átadása volt, és a nyolcadik lépés is az ülőhely átadása volt; így az első lépés 330-ban az alfa, és 538 az ómega. Két ülőhely, három szarv eltávolítása, a mindennapi elvétele, Klodvig megtérése és Jusztiniánusz rendelete összesen nyolc lépést tesznek ki, amelyek azonosítják a házassági menetet, és végső soron magát a házasságot.
In 1798, France, the power who had represented the ten European kings, who placed the papacy on the throne in 538, removed the papacy from that very throne. The alpha treaty marriage represented in the history of 538 unto 1798 typifies the omega treaty marriage of the papal power with the ten kings of Revelation seventeen. The marriage procession from 496 unto 538 typifies eight steps that align with the last eight presidents of the United States. Clovis and France are symbols of the ten European kings. They represent the United States who will become the premier king of Revelation seventeen’s ten kings at the soon-coming Sunday law.
1798-ban Franciaország, az a hatalom, amely a tíz európai királyt képviselte, és amely 538-ban a pápaságot a trónra helyezte, ugyanarról a trónról el is távolította a pápaságot. Az 538-tól 1798-ig terjedő történelemben ábrázolt alfa szövetségi házasság előképe a pápai hatalom omega szövetségi házasságának a Jelenések könyve tizenhetedik fejezetének tíz királyával. A 496-tól 538-ig tartó házassági menet nyolc lépést jelképez, amelyek összhangban állnak az Egyesült Államok utolsó nyolc elnökével. Klodvig és Franciaország a tíz európai király jelképei. Az Egyesült Államokat képviselik, amely a hamarosan bekövetkező vasárnaptörvénynél a Jelenések könyve tizenhetedik fejezetének tíz királya közül az első számú királlyá lesz.
The five previous treaty marriages of Daniel eleven align with the sixth and final treaty marriage of the latter days. The alpha and omega treaty marriages of north and south identify the bride from the south as the alpha and the omega is a bride from the north. In the treaty marriages of pagan Rome, the alpha bride from the east was given to the west, and the omega of 313 was a bride from the west. Those four marriages are prophetically linked together by Cleopatra the first and Cleopatra the last. The symbolic treaty marriage of papal Rome represented the groom as the premier king of a prophetic confederacy of ten kings joining with their bride—the scarlet woman of Rome. The divorce was carried out by the premier king of the ten kings in 1798.
Dániel tizenegyedik fejezetének öt korábbi szövetségi házassága összhangban áll az utolsó napok hatodik és végső szövetségi házasságával. Az észak és dél közötti alfa és ómega szövetségi házasságok a délről való menyasszonyt az alfaként azonosítják, az ómega pedig egy északról való menyasszony. A pogány Róma szövetségi házasságaiban a keletről való alfa menyasszony adatott a nyugatnak, és az 313-as ómega egy nyugatról való menyasszony volt. E négy házasságot prófétailag I. Kleopátra és az utolsó Kleopátra kapcsolja össze. A pápai Róma jelképes szövetségi házasságában a vőlegényt egy tíz királyból álló prófétai szövetség elsődleges királya képviselte, aki egyesült menyasszonyukkal — Róma skarlátvörös asszonyával. A válást 1798-ban a tíz király elsődleges királya hajtotta végre.
The treaty marriage of 313 represents the final treaty marriage of the papal power with the United States—the premier king of Revelation seventeen’s ten kings; a two horned power that is typified by the two horned power of France. The history that began with Clovis in 496 and ultimately led to the decree of Justinian in 533 and the enthronement of the papacy in 538, represents the history of 1989 unto the Sunday law.
A 313-as szövetségi házasság a pápai hatalomnak az Egyesült Államokkal kötött végső szövetségi házasságát jelképezi — a Jelenések könyve tizenhetedik fejezetének tíz királya közül az elsőrendű királyt; egy kétszarvú hatalmat, amelyet Franciaország kétszarvú hatalma mintáz előre. Az a történelem, amely Klovisszal kezdődött 496-ban, és végül Justinianus 533-as rendeletéhez, valamint a pápaság 538-as trónra emeléséhez vezetett, az 1989-től a vasárnapi törvényig terjedő történelmet jelképezi.
We will continue these things in the next article.
Ezeket a dolgokat a következő cikkben folytatjuk.